Black Angel (Jimin f.f.) Befejezett

18. rész

Írói szemszög

Egy kastély melyet egykor kimért és normál hangvételű tárgyalások jellemeztek, ám most veszekedésektől hangos. A vár ura, ki az angyalok vezetője, tajtékozva üti tenyerét az előtte álló díszes asztalra. Csapásait még a kinti folyosók is visszhangozzák. Az ajtóknál álló őrök megrettenve néznek egymásra, s elmélyülten tanakodnak vajon mi dühíthette fel ennyire urukat.

A nagyteremben álló megszeppent, szemét a földre szegező fiú szótlanul tűri ahogy feljebbvalója elhordja mindennek amiért el mert menni hozzá egy semmiből jött feltételezéssel eltűnt angyaltársa kapcsán.

- Eredj innen te gyermek! Nincs időnk mindenféle fejből kipattanó elméletekre!

- De uram, ez az igazság! Kérem higyjen nekem. Nem hazudtam. Haneul szerint...

- Áh! -kiáltott fel- Így már minden világos! Az a lány ugye? Ő tömte tele a fejed badarságokkal.

- Nem uram, kérem Haneul igazat mondott! Raphaelnek köze van...

- Elég legyen! -mérges hangjától az egész padlózat megremegett- Nem vagyok kíváncsi egy földi lány összeesküvés elméleteire! Te pedig ha mégegyszer megszólalsz a várbörtönbe záratlak!

Haneul szemszög

Sietve hagyom magammögött a kilométereket, minél előbb Michael birtokára akarok érni! Remélem hinni fog nekem. Bár a kezemben lévő fekete napló nagy segítségemre lesz a meggyőző hadműveletben. Amint a kastélyhoz érek rögtön meghallom a főangyal ordítozását, éppen engem szid. Mondhatnám, hogy meglepődtem de... akkor hazudnék. Itt az nyílt titok, hogy ki nem állhat. Hogy miért az nem tudom, de így van.
Meg sem állok terme ajtajáig amin úgy rontok be mintha valami hiperszuper bűnöző lennék. Még a nyomomban loholó őrök sem érdekelnek! Ég bennem a tett és a bizonyítás iránt vágy, így egyenesen Michaelhez vágtatok és ledobom elé az asztalra a naplót. Kíváncsi tekintete tudatlanságról árulkodik. Ezekszerint ő sem tudott erről a kis füzetecskéről. Jimin mellé lépek aki csodálkozva néz rám. Nos azt pontosan nem tudom mi az oka, csupán sejtéseim vannak. De most nincs idő a találgatásokra!

- Ez meg mégis micsoda?

- Raphael naplója. Nézze csak meg!

Lassan emeli el a falapról a kis tárgyat s ahogy egyre többet lapoz egyre torzul el arca. Nocsak... Talán mégis csak tud valamit ez a földi csaj?

- Hol találtad ezt?

- Raphael asztalának egyik fiókjában, a titkos laborjában.

- Milyen labor?

- Ahol a kis szereit kotyvasztja. De ha nem hisz nekem győződjön meg róla a saját szemeivel. -drámaian félreálltam, hogy akkor menjen csak. Bár tudtam úgysem mozdul.

- És mit kerestél te ott?

- Raphaelel akartam beszélni, a múltammal kapcsolatban, akkor akadtam rá erre.

- A fiú szerint -bökött a mellettem álló Jimin felé- te mondtad neki, hogy köze van Gabriel eltűnéséhez?

- Igen, így volt.

- Mire alapozod ezt a feltevésed?

- Ez nem feltevés! A saját szájával mondta nekem, hogy se Gabrielnek sem pedig magának nem lesz idejük azzal foglalkozni, hogy ő viszonyt folytat Dianaval. Akkor nem esett le mire mondja de mikor Jimin megkeresett azzal, hogy Gabriel eltűnt rögtön tudtam!

- Na és ha Raphael angyal végig veled volt mégis mire alapozod azt az állításod, hogy ő áll az eltűnés mögött?

- Nem azt mondtam, hogy ő vitte el valahova Gabrielt hanem azt, hogy köze van hozzá! Biztos megbízott vele valakit vagy nem tudom. Erről nem dumcsiztunk. -jegyeztem meg gúnyosan.