Elcserélt életek (drarry AU) - BEFEJEZETT -

XXXII. fejezet

FIGYELMEZTETÉS: 18+

Tud bízni valakiben. És ez egy jó kezdet.

Miután a Vámpírlány és a többiek is távoztak Magnus-ék is elkezdtek a lefekvéshez készülődni. Draco-nak minden éjszakai „dorbézolás" ellenére, hajnalban kellett kelnie az edzések miatt, aminek már jóval nagyobb tétje volt jelenleg, mint azt korábban gondolták, így ők is elvonultak Harry-vel együtt aludni. Vagyis inkább első nekifutásra filmet nézni, mert serényen nekiláttak az Izzy-éktől kapott DVD-knek. Az első rész végén mind a ketten kicsit elképedve néztek maguk elé és azon járt az eszük, hogy ezek a dolgok milyen másképpen történtek odahaza és ekkor rájuk tört a honvágy is. Nem borult be túlságosan a hangulatuk, de azért ott feszült a levegőben kettejük között, hogy jó nagy slamasztikában vannak valójában, még akkor is, ha megpróbálják kihozni a legjobbat belőle. Amikor bevackolták magukat és átkarolta Draco Harry-t egy puszit nyomott a fiú nyakára és behunyta a szemét, majd megpróbált aludni. Az Álmok Tengerén átkelve pedig visszaröppent a sok évvel korábbi első találkozásukhoz és arról álmodott milyen volt először megpillantani a vonaton a „kis Tűlélőt". Akkor szívből utálta még, csak mert látta egyből, hogy neki valódi barátai lesznek nem csak érdek-kapcsolatai, mint neki a családja miatt. Rettenetesen irigykedett rá. És meg is próbált megtenni mindent annak érdekében, hogy szabotálja Harry-t. Óh te jó ég, milyen kis görény volt vele. De pár évvel később már ráeszmélt, hogy ez nem irigység vagy utálat, amit érez, hanem valami más. Attól fogva még rosszabbul érezte magát. De idővel már nem tudott menekülni az érzései elől és egyszer, valamikor a 4. év környékén belesuttogta az éjszakába, hogy szerelmes a kis túlélőbe. Onnantól egy fokkal jobb volt, de azért messze volt az ideálistól. Aztán Draco arról álmodott, amikor először meglátta Edevis tükrében magukat egy párként és álmában is megdobbant a szíve, még közelebb bújt Harry-hez és még szorosabban ölelte át a mellette szuszogó testet. Majd átzuhant az álomtalan, pihentető alvás küszöbén és a reggeli ébresztőig meg sem moccant jóformán.

Mivel az előző este sikerült tovább ébren lenniük, mint ildomos, Draco-nak ismét nem esett jól a hajnali ébresztő, még nem szokott hozzá teljesen, de most már, hogy tudta, vagyis legalábbis erősen sejtette, mekkora tétje van ennek a dolognak, még jobban akarta. Be akarta bizonyítani magának és a világnak is, hogy belőle is lehet világmegmentő hős, annak ellenére, hogy Mardekár-os és nem Griffendél-es. Így, ha nehezen is, de felkelt és felvette az edzéshez való ruháját és kiment a konyhába, Alec már várta a reggelivel. Ma is szó nélkül ette meg a zabkásáját és döntötte le a kávéját, majd elindultak futni. Azután meg lementek az edzőterembe folytatni a harci kiképzését. Ha centiről centire is haladt Draco, akkor is halad. A mai napon már tejesen stabilan meg tudott állni a lábain és ez kifejezetten sikerélményként élte meg. Magát is meglepte, hogy mennyire optimistán látja a dolgokat mostanában, a helyzethez képest. Elkezdett bízni másokban és saját magában és ez jó érzéssel töltötte el. Bár azt még nem merte kimondani hangosan, hogy szívesebben lett volna ő Boszorkánymester, de ha már így alakult, hogy ő lett Árnyvadász, akkor ki fogja hozni belőle a legjobbat. "Merlin szakállára kihozza magából a lehető legjobbat és hazamennek Harry-vel" - gondolta, amikor pedig így lesz, fel fogja tenni Harry-nek azt a kérdést, ami év eleje óta nyomta a lelkét, egyszerűen már tudni akarta a választ arra, hogy hajlandó lenne-e vele élni az iskola után is. Már kezdett nem félni a választól és elhatározta, hogy ha eljön a megfelelő alkalom, bátor lesz és megkérdezi, hogy mi lenne, ha otthon is együtt élnének az iskola után.

*** 2 héttel később ***

Draco a délelőtti edzésen fordulatból eltalálta a dobótőrrel a kihelyezett céltábla közepét úgy, hogy közben Alec és Jace is megpróbálták megtámadni. Ahogy a dobótőr belefúródott a tábla közepébe, Draco valami érthetetlen büszkeséget érzett.
-Na, azt hiszem megvan az elsődleges fegyvered. - állt mellé Jace és tette a kezét a fiú vállára. -Most meg kell találnunk mi lesz a másodlagos, bár van egy olyan sejtésem, hogy a rövidebb kardokkal egészen jó irányt vehetnél.
-Lehet. - gondolkodott el rajta Draco.

Az elmúlt két hétben szinte egész nap, késő estig edzett és tanult. Már minden rúnát fejből tudott rajzolni és az összes démonfajta nevét ismerte, Simon-éknak köszönhetően. Persze akadt még bőven tanulnivalója, de ezzel is nagyon jól haladt. Az edzéseket kifejezetten elkezdte élvezni, amint meg tudott már állni a lábain és nem végig arról szólt a több órányi gyakorlás, hogy szánalmasan próbál talpon maradni Alec támadásai után.