Képes vagyok rá!

VI. Fejezet

Megengedtem a vizet a zuhanyzóban és beálltam a forró víz alá, hogy rendbe szedjem magam. Lando ide jön és addig össze kell kalapálnom az életemet és a kinézetemet. Gondoltam van még időm bőven, de meghallottam nyílni a bejárati ajtót.
- Zoe! - kiáltotta.
- Tusolok - szóltam ki, ő meg benyitott. - Csak hagyj letusolni légyszives. Nem tudom mióta csinálunk rendszert abból, hogy bejössz amikor fürdök.
- Ne félj csak beszélni akarok, nem húzom el a függönyt. Mi történt?
- Muszáj ezt most? Mondtam, hogy semmi.
- Ugorjuk ezt a részt, hogy azt mondod semmi és térjünk át arra amikor elmondod, hogy ki bántott. Hamilton volt?
- Lando...
- Zoe esküszöm neked, hogy elverem.
- Nem ő volt. Vagyis...nem csak ő. Ez bonyolult.
- Van időm. - megforgattam a szemeim és elmeséltem neki mindent, ami ma történt a pályán, meg azt is, ami a tegnap éjjel. - Nem mondod komolyan, hogy ezt vágta hozzád. Ez egy hülyeség! Plusz az után, hogy megfektetett? Mi baja ennek a fickónak? - fújtatott.
- Igaza van Lando. Mindig dráma van körülöttem, kinek kellene ez? Te is tudod, hogy évek óta nem volt normális kapcsolatom, csak ilyen pár alkalmas kalandjaim. Nekem nincs megírva a happy ever after valakivel..
- Légyszives ne beszélj marhaságokat. Gyönyörű vagy, vicces, tehetséges, lényegében a leggyorsabb nő a világon és az egyetlen, aki hosszú évek óta bekerült a forma1-be. A világ legjobbjai közt versenyzel és simán vered a legtöbbet. Hatalmas szíved van, törődsz másokkal, jól főzöl, mi kell ennél több valakinek? Ha ezt Lewis nem tudja értékelni az az ő vesztesége, de valaki meglátja ezeket benned majd.
- Mi van ha nem? - szipogtam és elzártam a vizet. - Ide adod a törölközőt? - nyújtottam ki a kezem, ő meg rá helyezte az anyagot.
- Akkor elveszlek feleségül.
- Persze - nevettem el magam.
- Komolyan bébi. Lényegében olyanok vagyunk, mint a házasok, igazán le is papírozhatnánk már, imádjuk egymást és a legjobb páros vagyunk a világon.
- Ja és majd nem lesznek gyerekeink, mert hogy le nem fekszem veled az tuti.
- Örökbe fogadunk - vont vállat ahogy kiléptem a tusolóból. - Ne már Zoe, tudod, hogy jól járnál velem - kacsintott, nekem meg nevetnem kellett.
- Te vagy a főnyeremény Lando Norris.
- Gyere kössünk alkut. Ha 3 éven belül senkinek nem jön meg az esze és nem vesz el, akkor én elveszlek.
- És ha közben szerelmes leszel valakibe? Vagy el akarsz venni valaki mást?
- Addig nem gondolkozok ilyesmin, amíg nem tudom, hogy te jól leszel. Kezet rá - nyújtotta ki a mancsát.
- Rendben rendben. De semmi romantika.
- Tiszta üzlet - bólintott és magához húzott egy ölelésre. - Tudod, hogy nagyon szeretlek.
- Én is téged Landini. De most felöltözök, mert kezd túl fura lenni a helyzet.
- Jönnek fel az emlékek - húzkodta a szemöldökét sunyin mosolyogva, mire mellkason vágtam.
- Ah, ne emlegesd. - sétáltam ki a szobába.
- Miért, nem volt jó vagy mi? Azt hittem ti jók vagytok ebben együtt - röhögött.
- Ja, az első helyen van a listán, de nem akarok rá gondolni, mert megint elvesztem a fejem és amikor bocsánatot kér, megint alatta kötök ki - kezdtem felöltözni pizsamába.
- Uh, francia barátunk csak második helyen van vagy mi? - cukkolt tovább.
- Ő más kategóriában versenyez - kacsintottam.
- Oh szuper, több kategória is van. Amúgy itt van - bökte ki lazán, bennem meg megállt az ütő.
- Mi?
- Pierre. Itt van ő is Barcelonában bulizni. Egész héten.
- Honnan tudod?
- Találkoztam vele a reptéren. Nem mondtam, hogy miért jövök, csak azt, hogy te is itt vagy. Vigyorgott egyet, úgyhogy gondolom majd szól neked is - vont vállat és abban a percben meg is pittyent a telefonom.
P: "Milyen a spanyol levegő? 😉"
Lando csak nevetett és ledőlt az ágyamra.
- Én itt alszok ha nem haragszol, úgyhogy hozzá menjetek ágyat törni.
- Fogd be - csaptam meg a lábát nevetve, de azért gyorsan vissza írtam.
Z: "Egész kellemes, tetszeni fog neked is. Ha érdekel van egy klubb ahova csak elit csajok járnak, küldjem el a címet? ☺️"
P: " Inkább a te címed küldd el, jobban örülnék neki"
Z: "Jelenleg az én címem nem egy személyes, Lando is itt van, úgyhogy a klubbnál kell maradj 😕"
P: "Csak küldd a címet, felveszlek egy óra múlva 😇."
A számba haraptam és elküldtem a hotel nevét neki.
- Milyen jó, hogy a múlt héten voltál a sokadik ilyen szőrtelenítő kezeléseden, plusz le is vagy már tusolva, csak fel kell öltözz és várj - szólalt meg Lando vigyorogva.
- Nem értem miért osztok meg veled minden infót - forgattam a szemem.
- Mert én vagyok a lelkitársad. Kiválaszthatom mibe menj?
- Igen. Legyen olyan, hogy...
- Ha ki kell menni oda is jó, ha nem kell, oda is, könnyen lehessen levenni és ne gyűrődjön. Tudom.
- Túl sokat tudsz - ültem le az ágyra.
- Ezt vedd fel - tette le mellém a kiválasztott darabot és kisétált. Felkaptam az egyszerű, comb középig érő fekete pántos ruhácskát és kisétáltam.
- Nem túl kihívó?
- Mihez? Ha bulizni mész, megfelel, ha lepedőt gyűrni, oda is, ha vacsizni, oda is. Mindegy hova mész benne, a végén úgyis lehámozzák rólad - lépett elém vigyorogva.
- Igaz. Akkor. Kész vagyok? A hajam?
- Ha rám hallgatsz, lófarok, de te tudod. - emelte fel a kezét én meg lófarokba fogtam a hajam. Lando ízlése a nők terén kifogástalan, szereti a szépet, így ha mondd valamit, azt megfogadom, végül is pasi szemmel néz rám. - Na így tökéletes. Mikor jön?
A telefonomra néztem, most indult el.
- Érkezik. Reggel ha nem érek vissza....
- A fekete táskába tegyem be az egyenruhát, a fekete cipődet, citromos vizet és a lila kupakos arckrémet a kiskutya mintás sminklemosóval együtt és a pálya parkolójának hátsó sarkába várjalak.
- Lehet hozzád megyek mégis - nevettem el magam és puszit nyomtam az arcára. - Jó éjt.
- Vigyázz magadra bébi - intett és becsukta mögöttem az ajtót. A hotel előtt álltam már, mikor megérkezett Pierre egy hófehér Porsche-val.
- Szép kocsi - huppantam be mellé.
- Meg se közelít téged - hajolt át és puszit nyomott a nyakamra, amitől megborzongtam. - Indulhatunk?
- Persze. - néztem ki az ablakon és egyenesen szembe találtam magam Lewissal. Állt a hotel előtt és engem nézett, az arcából ítélve már akkor itt volt, mikor beültem.
- Hamilton még mindig féltékenykedik ha együtt lát. Eldönthetné, hogy mit akar - kacagott Pierre.
- Eldöntötte, csak még szokja a gondolatot - mondtam és elfordítottam a fejem. - De most valahogy nem érdekel.
- Jaj engem se, ne aggódj. Teljesen más dolgok járnak a fejemben - kapta rám a tekintetét, miközben a keze felsiklott a combomon.
- Milyen dolgok? - kérdeztem halkan.
- Csupa jó, meglátod. Klubb vagy hotel?
- Te dönts, én mindenre kész vagyok. - mutattam végig magamon.
- Akkor tegyük izgalmassá és menjünk egyszer a klubba. - sandított rám. Nem sokkal később meg is érkeztünk egy elég elitnek tűnő hely elé. - Itt van pár barátom is, remélem nem zavar - nézett rám.
- Dehogy. Mehetünk - léptem ki a kocsiból. 2 srác integetett felénk mosolyogva, hasonló sármmal rendelkeztek, mint Pierre.
- Srácok, ő Zoe. Zoe, ők Julian és Jack, két barátom.
- Nagyon örülök - mosolyogtam rájuk. Miután bemutatkoztunk, elindultunk befele az épületbe. Bent javában tombolt a buli, minket meg egy elkerített sarokba vezetett egy pincér és felvette a rendelésünket.
- Azt mondom bulizzunk! - állt fel nemsokára Julian és magával húzott minket is. A zene fantasztikus volt, élveztem a tömegben lenni és elengedni magam. Pierre kezei mindegyre rajtam voltak, hol a derekam, hol a hátam simogatta. Egy lassúbb szám következett, ő meg a hátam mögé állva hozzám simult és átkarolta a derekamat. Egyszerre mozogtunk, ütemre a zenével, néha a nyakamba puszilt. A szám végére egyértelművé vált, hogy nekünk itt ért véget az este klubbos része, szó nélkül megfogta a kezemet és kivezetett a kocsihoz, hogy a hotelbe menjünk. Mint ahogy régen is, most sem húzta sokáig az időt, már a liftben az ölébe kapott. Fogalmam sincs hogy kerültünk be a szobába, csak azt tudom, hogy mire feleszméltem, már az ágyban feküdtem a francia alatt.
- Tetszik ez a ruha. - nézett le rám. - Könnyen jár - húzta le az egyik pántomat a vállamról, közben apró puszikat hagyott a nyomán. Percek alatt lekerült a textil mindkettőnkről, úgyhogy végig húzhattam a kezem a kidolgozott hasizmain.
- Valaki edzett - húztam félmosolyra a számat.
- Formában kell maradnom, tudod - mosolygott és egy gyors mozdulattal felvette az óvszert, amit előkészített. - Lássuk most ki él célba hamarabb. Spolier, én voltam, az ágy pedig pontosan arra a sorsra jutott, amit Lando előre vetített, a középső deszka egy nagy reccsenéssel eltört, minket azonban nem zavart. Pierre pontosan olyan az ágyban, mint azt elképzelik a rajongó tábora női tagjai, egy perc nyugta nincs az embernek, a teljesítmény lehengerlő. Nem maradt erőm, hogy letusoljak, vagy egyáltalán felvegyek egy pólót, csak magához vont és a karjaiban aludtam el, beszívva az illatát, amelyben a parfümje keveredett az itallal, amit a klubban fogyasztott. Azt szeretem benne a legjobban, hogy nem erőlteti a felesleges romantikus meg hasonló szarokat. Elvégezzük a dolgunkat, másnap pedig mintha semmi sem történt volna, megyünk tovább minden ragaszkodás vagy érzelmi kötődés nélkül. Ameddig nem találom meg azt az embert, akivel többre vágyom, addig ez tökéletesen megfelel így nekem.