Képes vagyok rá!

XXII. Fejezet

- Na milyen volt a randid? - huppant le mellém Lando a reggelinél.
- Uu randid volt? Kivel? - érkezett meg Max is Checoval.
- Kinek volt randija? - vágta le magát Pierre és Yuki is. Őket persze szorosan követte Alex, Esteban, Fernando, Seb, Lance, George és természetesen Lewis is, aki mindent tisztán és világosan hallott. Legalábbis abból ítélve, ahogy helyet foglalt velem szemben és gyilkos pillantásokat lövellt felém.
- Jó reggelt mindenkinek. Zoe, nálam maradt az este a bankkártyád, amikor a pincér vissza adta - dobta le elém a kártyám Danny, mire mindenki nagy szemeket nyitott. Csak megsúroltam a fejem, morogtam egy köszönömöt és eltettem a táskámba, hogy végre tudjak a reggelimmel foglalkozni. A többi pilóta is megjött, de többet senki nem hozta fel a randi témát, mindenki csak elkönyvelte magában az infót és tovább lépett. Mérgesen Landora néztem aki bocsánatkérően vigyorgott és a tányéromra csúsztatott egy fél muffint, aztán fedezett, amíg megettem.
- Azt hiszem ideje mennünk - vette elő a telefonját George és megnézte az időt. Bár a futam 3-kor kezdődik, mi már 10-kor a pályán leszünk, nehogy valakinek hiányozzunk az ágyunkon kívül. Mindenki megkereste a csapattársait, az edzőit és a sajtósát, aztán indulhattunk is. Az autóban Lucas felragasztotta a lábamra a kinetikus tapaszt, hogy ne görcsöljön be a vádlim, mert ma reggel megerőltettem egy kicsit, közben a sajtósommal egyeztettem a fix interjú kérdéseket, amiket a futam után fogok kapni.
- A többinél pedig ne feledd, semmi harapás! Legyél nyugodt és meggondolt, ha nagyon gáz a dolog akkor kiszedlek belőle - nyomkodta a telefonját a lány, aki alig lehet 22 éves, de az biztos, hogy érti a dolgát. Az első versenyem után egy interjún faggatni akartak valami magánéleti szarságról, ő meg két szóból helyre pakolta a riportert, hogy vagy kérdez olyant, amit illik, vagy felejtsen el a szezon végéig.
- Jó leszek, ígérem.- tettem a kezem a szívemre.
- Helyes. Meg is jöttünk. Megállhatunk képekre meg ilyesmik, de csak maximum fél óra. Toto pipa lesz, ha nem érünk be a garázsba fél11-ig legkésőbb.
- Ott leszünk, nyugi - mosolyodtam el és kiszálltam az autóból. Tartottam is a szavam, 25 perc múlva a garázsban lógtam az egyik szerelő nyakán.
- Jó reggelt emberek! - érkezett meg a nagybátyám kisimult arccal pontban fél11-kor. - Mindenki tudja a dolgát, igaz? A cél pedig minél több pont és minimum egy pódium. - nézett George, Lewis és az én irányomba, mire mi engedelmesen bólintottunk. Megkezdődtek az utolsó ellenőrzések, találkoztunk pár VIP vendéggel, eleget tettünk a médiás csapatnak egy buta TikTok videó készítésével és máris eljött a pilóta parádé. Kivonultunk a pályára, ahol össze engedtek a többi csapattal és felkísértek egy nagy platós autóra, hogy körbe vigyenek a pályán. Feltettem a napszemüvegem és a fejembe húztam egy sapit, hogy valamennyire védjem magam a naptól, ami készült roston sültet csinálni mindenkiből. A vizes palackommal álltam a korlát mellett és vártam, hogy Lando befejezze az interjút, közben Charles keveredett mellém.
- Izgulsz? - kérdezte mosolyogva a napszemüvege mögül.
- Inkább izgatott vagyok, te?
- Én is. Figyu, a barátnőid nem jönnek több futamra? Vagy csak évi egy van megengedve nekik? - érdeklődött, miközben próbált halál laza lenni.
- Nem tudom melyik barátnőimről is van szó. Elevenítsd fel kérlek a memóriám. - tettettem, hogy hülye vagyok, pedig pontosan tudtam, hogy Sophie érdekli.
- Nagyon vicces. Tudod, Sophie...
- Ah, az a barátnőm akivel olyan édesen összemelegedtetek a szezonnyitó bulin? Már emlékszem - kacagtam szembe a monacóit, mire durcásan rám nyújtotta a nyelvét. - Jönnek Ausztráliába.
- Tényleg? - csillant fel a szeme annyira, hogy még a menő Raybanje mögött is látszott.
- Igen, tényleg. Úgyhogy találkozhattok ott. De nem beszéltek?
- Beszéltünk..de aztán pár napig abba maradt a sok marketinges cucc miatt és most nem igazán tudom, hogy írjak neki. El akarom hívni randira, de nem tudom hogy, vagy mikor... gondoltam egy versenyhétvége pont ideális lenne.
- Szerintem csak írj rá, kérdezd meg mi a helyzet vele és hogy jön e valamelyik futamra. Mondd, hogy szeretnéd ha jönne, mert szeretnél találkozni vele és hívd el randira. Nem olyan nehéz dolog ez.
- Persze, neked nem, mert téged mindig elhívnak, nem te kell elhívj másokat - dőlt neki a korlátnak. - Szerinted bejövök neki?
- Charles Leclerc, te kinek nem jössz be?
- Nem tudom. Neked? Meg úgy több millió embernek? - tárta szét a karját
- Ki mondta, hogy nekem nem jössz be? - böktem oldalba, mire sunyin rám mosolygott.
- Oh, szóval tetszem a nagy Zoe Stoddartnak? Ezt akarod mondani? Nem tudsz ellenállni a csábításomnak?
- Ne essünk túlzásba. Jó képű, vicces, szerethető srác vagy, de nem az esetem. Ettől függetlenül vonzónak tartalak, mert nem vagyok vak, de ennyi - emeltem fel a kulacsom, hogy igyak egyet, közben figyeltem, ahogy Charles önelégülten vigyorogni kezd. - Mi az?
- Semmi. Örülök, hogy ezt megbeszéltük. Várj egy kicsit. - fordult meg és keresni kezdett valakit. - Pierre! Nyertem! Jössz egy pár új cipővel! - kiabált a franciára aki a kocsi másik végében állt és döbbent arccal nézett ránk.
- Ne már Zoe! Azt hittem ismerlek ember! - tárta szét a karját és megrázta a fejét hitetlenkedve.
- Miről van szó? - érdeklődtem meg csendesen a monacóitól, mert egyre többen kezdtek ránk figyelni.
- Fogadtunk. Pierre azt mondta nincs az az Isten, hogy valaha azt mondd, hogy helyesnek tartassz, vagy, hogy bejövök neked. Megegyeztünk, hogyha mégis, akkor megveszi nekem azt a cipőt, amelyiket csak akarom.
- És mi lett volna, ha veszítesz?
- Oda kellett volna adjam neki egy hétvégére a jachtomat - borzongott meg, mire olyan hangosan nevettem fel, hogy aki eddig nem is figyelt fel ránk, az most megtette.
- Ti tiszta hülyék vagytok - töröltem le a könnyeim és inkább útnak indultam komolyabb társaságot keresni. Seb és Mick személyében találtam meg a lelki nyugalmam, velük beszélgettem a felvonulás végéig, amikor is Lando kapott el.
- Legyél ügyes ma kicsikém - ölelt át, miután leszálltunk a platóról.
- Te is - bújtam hozzá és jó mélyen beszívtam az illatát. Évek óta ezt a parfümöt használja, ez az első számú dolog ami megnyugtat, ő pedig ezt nagyon jól tudja, ezért is hordja. Mindenkit a garázsába vezettek, autóba ültünk és kigurultunk a pályára, hogy elkezdődjön a futam.
A lámpák kigyúltak, élesen beszívtam a levegőt és bent is tartottam addig, míg el nem aludtak, aztán gázt adtam. Valamilyen csoda miatt az első kanyarhoz érve már Lando mögött autóztam, a kettőnk közt levők csúnyán elrontották a rajtot, de volt akit ki tudtam előzni. Magabiztosan mentem a legjobb barátom után, követtem legalább két körön keresztül.
- Zoe, ideje lenne megelőzd Norrist, nem gondolod? - szólalt meg kicsit idegesen Axel.
- Még nem.
- Mi az, hogy még nem? Lenne rá lehetőséged, jobb időt mész a második és a harmadik szektorban.
- Tudom. De még nem. Figyelek.
- Mire?
- Arra, hogy hol tudom megelőzni biztonságosan Axel. Kinéztem magamnak egy kanyart, de biztos akarok lenni, hogy mindig ugyan úgy veszi vagy sem, hogy tudjam megelőzni.
- Bármelyik kanyarban meg tudod előzni, ez nevetséges.
- Akkor nevess, de kapcsold ki a mikrofonod, mert idegesítessz - mordultam rá kicsit talán gorombán, de hatásosnak bizonyult, mert többet nem szólalt meg. A következő körben biztosra mentem, hogy Lando milyen síkon közlekedik, úgyhogy az azt követőben probléma nélkül megelőztem, így bekerültem Carlos mögé. Az ő stílusát hamarabb felfedeztem, úgyhogy egy kör múlva meg is előztem, hogy ne kelljen Landotol tartsak, itt azonban jött a probléma. Előttem ugyanis Checo, Max, Charles, Seb és Lewis autózott.
- Hogy állnak a redbullok? Van esély, hogy kimennek mostanában?
- Nem valószínű, medium gumin vannak és szépen dolgoznak velük. Előznöd kell.
- Nem lesz egyszerű..
- Ha Checo megvan, Max és Charles annyira elvannak egymással, hogy őket ki tudod játszani, ha elég közel kerülsz. - vázolta fel a helyzetemet Axel. Itt a probléma azzal van, hogy "HA Checo meglesz". Két kört mentem mögötte, figyeltem, számoltam, aztán arra jutottam, hogy megpróbálom. Belső íven kerültem mellé egy kanyarban, ő meg szinte leszorított a pályáról, egyenesen neki a falnak.
- Mi a franc?! Láttátok? Szinte falnak mentem miatta!
- Láttuk, legyél óvatos! Jól védekezik.
- Nem hiába hívják így... de meglesz. A kerekeim jók, meg tudom fogni.
- Hajrá!
Több kör is eltelt, mire kaptam egy másik lehetőséget, ezúttal külső íven kerültem mellé, amikor fékezett egy kanyarban. Abban a pillanatban, ahogy észre vette, hogy mellette vagyok, elkapta a kormányt és leszorított, egyenesen a kavicsok közé kényszerítve engem. Az autóm szinte elásta magát, de valahogy ki szedtem, csakhogy ez két helyembe került, ismét Lando mögött voltam.
- A szentségit! Nem normális!
- Láttuk, jelentettük már, kivizsgálják a dolgot. Növeld a tempót, előtted kijönnek cserére, vissza kerülhetsz Checo mögé hamarosan. Hogy állnak a kerekeid?
- Még jól, van bennük pár kör. Ki van mögöttem és mennyire?
- Gasly, 10.3-ra. Utána jön Ocon, 15.7-re tőled. Ha kijössz most, utána érsz vissza, Ricciardo elé.
- Kimegyek.
- Biztos? Még senki nem jött ki.
- Kimegyek. Szerintem ideje elővenni a B tervet. - döntöttem el a dolgokat. Szerencsére volt több tervünk, ez pedig az egyik kedvencem. Ha legalább 10 másodpercet tudok tenni a mögöttem levő és közém, kimegyek szinte elsőnek. Utána ha vissza kerülök, új gumikon, mindenki más lassan kiáll, nekem meg ott is van a lehetőség helyeket szerezni.
- Oké, B terv, box box.
Ki is mentem, szerencsére jól sikerült a csere, úgyhogy hamar újra pályán voltam, Danny előtt. Most jött ez az ideje várni. Nem is kellett sokat, alig három kör múlva láttam Estebant bekanyarodni a box utcára, majd Danny is eltűnt.
- Előtted tiszta, Norris 10 másodpercre, de ki fog jönni, Perez most jön vissza, vagy előtted, vagy mögötted, tőled függ.
- Akkor mögöttem. - nyomtam tövig a gázt és elszáguldottam a kijárat mellett, meg is pillantva a tükrömben Checot.
- Szép, Norris jön ki, Max van előtted 9.7-re.
- Megfogom ha nem megy ki.
- Csak ügyesen. - tanácsolta Axel. Ügyes is voltam, Max gumijai szinte teljesen elmentek, úgyhogy négy kör múlva megelőztem, azzal ki is állt cserére, így csak Seb és Lewis voltak előttem.
- Vettel nem jön ki, de Lewis igen. Zárkózz fel.
- Értettem.
Lewis ki is kanyarodott, úgy számoltam, hogy utánam fog bejönni, de nem láttam sehol, csak Checot, mögötte pedig Maxet. Eszembe jutott az egyik terv, amit a futam előtt beszéltünk meg és a gyomrom görcsbe szorult. Ha előre kerülök, segítenem kell a fiúknak a többiekkel szemben, de ehhez nagy figyelem kell, mert ha elrontom, engem is lehagynak, úgyhogy még több pontot veszítünk.
- Zoe. D terv. D terv. Tudod a dolgodat, igaz?
- Igen..-sóhajtottam és a tükörbe pillantottam. Max mögött megláttam Lewist, úgyhogy az én feladatom kikerülni a képből, hogy nekik ne legyen DRS tőlem. - Helyzet?
- 0.8.
- Francba, nem megy.
- Muszáj.
- Axel maxon vagyok, a kerekeim soha nem voltak ilyen használtak, nem fog menni.
- De igen, menni fog. Ha neked nem, akkor senkinek. - szólt rám, úgyhogy meg kellett makacsoljam magam. Még 5 kör van hátra, Lewisnak egy elég előzni, nekem kell legalább 3, hogy megnöveljem a távolságot. Ez egy stabil p2 lesz, ami nagyon jó, de a csapatnak több pont kell, George csak valahol a 10. helyen van, mert nagyon elrontották a cseréjét. Többet nem néztem a tükörbe, csak hajtottam, mint egy őrült, amíg meg nem láttam a kockás zászlót.
- p2!! Szép munka Zoe! Nagyon jól mentél!
- Jaj végre vége. A fiúk?
- George p10, Lewis p4, megfogta Maxet az utolsó kanyarban! Nagyon ügyes vagy, nélküled nem ment volna.
- Akkor szivesen. - mosolyodtam el és megálltam a 2-es tábla előtt.