Anyáék tegnap utaztak haza,jó volt velük ez az egy hét.
Neymar és én boldogok vagyunk együtt,bár amíg anyáék itt voltak nem igazán találkoztunk csak a stadionba. Nem mindennap dolgoztam úgyhogy tényleg keveset találkoztunk.Ma megbeszéltük hogy át jön hozzám és filmet nézünk,örültem hogy nem akar sehova menni mert tudom hogy sok a paparazzo.
Ma én nem dolgoztam úgyhogy kitakarítottam,főztem magunknak és aztán már jött is Ney.-Szia törpe.-Puszilt meg,ez lenne a becenevem. Nekem tetszik;)
-Szia.-Csókoltam meg.
-Elmegyek fürdeni mert nem fürödtem edzés után,csak rohantam hozzád.
-Menj csak.-Bólogattam.Ney 15 perc alatt le zuhanyozott,majd felvette a ruháit amiket hozott.
-Mit nézünk?-Huppant mellém a kanapéra.
-Kérdezhetek előtte valamit?-Néztem gyönyörű szemeibe,amikben mindig elveszek.
-Persze.
-Honnan tudtad hogy munkát keresek?-Kérdeztem.
-Hugo öccse Pablo,akivel dolgoztál a kávézóban. Pablo megkérdezte a bátyját hogy nem e tudd nálam valami munkát. Hugo másnap megkérdezte én pedig mogorván nemet mondtam. Aznap beléd ütköztem és ismerős volt a neved,gondoltam tartozók ennyivel neked úgyhogy másnap elmentem a kávézóba és ennyi.-Mosolygott.
-Pablo szerzett nekem munkát?-Csodálkoztam.
-Mondhatni igen,miatta ismertelek meg amiért örökre hálás leszek.-Bújt hozzám.
Sokszor mond ehhez hasonlókat,és ezek után én mindig elpirulok. Szeretném megköszönni Pablonak,de már nem él itt.
-Nem akarok filmet nézni.-Ültem az ölébe.
-Akkor mit szeretnél csinálni?-Húzta ravasz mosolyra a száját.
Erre nem mondtam semmit csak a szájára tapadtam. Neymar a derekamat fogta és a nyakamat csókolgatta,majd a pólómat vette le. Ezután minden le került és Ney felém kerekedett. Egy hatalmas mosolyra húzta a száját majd egy gumi húzás után belém hatolt.Sosem gondoltam volna hogy ilyen erős érzelmeket válthat ki belőlem egy férfi,de Neymar mégis elérte ezt. Boldogan feküdtem mellette a kanapén és csak néztem a vonásait.
-Mit nézel ennyire?-Fordult felém.
-Csak téged.-Mosolyodtam el.
-Ez nem ér amikor én nézlek téged mindig el takarod magad.-Takarta ő is el a fejét.
Felnevettem majd megpuszilta a homlokom,és betett valami filmet.A film után én is elmentem fürdeni,majd felvettem a pizsamám és be feküdtünk az ágyba.
Mindketten fáradtak voltunk úgyhogy el is aludtunk. Neymar kezei a derekamon pihentek,és én pedig álmomba mosolyogtam hogy hogy lehetek ilyen szerencsésReggel hamarabb keltem mint Neymar,úgyhogy gondoltam csinálok neki reggelit. Úgy ahogy egyszer ő is csinált nekem.
Palacsintát készítettem. Ney is felkelt de én még sütögettem a palacsintákat.
-Jó reggelt törpe.-Ölelt át.
-Jó reggelt.-Mosolyogtam.
Leült az asztalhoz én pedig ahogy kész lettem vittem a palacsintákat.
Neki láttunk és beszélgettünk.
Sajnos Neymarnak edzésre kellett mennie,úgyhogy elköszöntünk és már ment is. Ma lesz egy meccsük úgyhogy természetesen elmegyek.Elpakoltam és az öcsém hívott. Amióta tudja hogy Neymar és én együtt vagyunk rám van kattanva,eddig alig hívott egy hónapban egyszer.
-Szia Theo.-Szóltam bele.
-Kérlek ne ölj meg,de anya ki faggatott.-Kezdet bele.
-Elmondtad neki?-Kérdeztem.
-De nem direkt.
-Mindegy Theo nem haragszom.
-Akkor jó.-Vett egy nagy levegőt.
Nem akartam még hogy anya tudjon róla mert túl korai lenne. Alig vagyunk együtt egy hete. Érdekes is tőlem hogy ilyen hamar megtörtént a dolog köztünk. Matteo és én le sem feküdtünk. És milyen jól tettem hogy nem. Nem bíztam benne eléggé. De azt gondolom hogy Neymar elég érett ahhoz hogy ezek után nem fog itt hagyni.
Beszéltem még fél órát az öcsémmel majd elbúcsúztunk mert mennie kellett edzésre.
Aztán anya is felhívott és vele is beszélgettem. Azt mondta nem bánja csak legyek óvatos. Meg stb.5-kor neki álltam készülődni és csinosabban öltözni. Sminkeltem és a kedvenc parfümömet fújtam magamra.
7-kor elindultam a stadion felé és fel óra múlva már parkoltam.
Neymar a bejáratnál várt mosolyogva,amire én is mosolyra húztam a szám.
-Szia szépség.-Puszilta meg az arcom.
-Jól áll a kék.-Próbáltam viszonozni kedvességét de nem igazán sikerült.
-Gyere felkísérlek most a VIP-be fogsz ülni.-Fogta meg a kezem.
-De Ney.
-Nyugi nem került semmibe.-Forgatta szemeit.
Felkísért a helyemre ahol Carol már várta a meccset.
-Szia Carol.-Köszöntem.
-Ah Damiane.-Állt fel és megölelt.
-Élőbe szebbek mint a képeken.-Néztem a gyerekekre.
-Köszönjük.-Mosolygott Carol.
Beszélgettünk még pár szót és a gyerekek is felszabadultan egy kicsit.
-Akkor most te és Neymar?-Kérdezte Carol.
-Igen de még nem nagyon mondtuk senkinek mert friss.-Mondtam.
-Nem mondom el senkinek bízhatsz bennem.-Fogta meg a vállam.
-Köszönöm.
Telefon számot cseréltünk. Carol azt mondta hogy nincs sok barátja itt,inkább Brazíliában. Én pedig szívesen barátkoztam.
A meccs elkezdődött és az első 10 percben Ney szerzett is egy gólt. Ezután sajnos az ellenfél is szerzett egy gólt.
Félidőben kimentem a mosdóba és elkísért Carol egyik lánya Maria. Édes kislány.
Az utolsó percekben Mbappe is szerzett egy gólt és így nyert a Psg 2-1-re.Boldogan sétáltunk az öltözők felé a fiúkhoz. Carol férjéhez sietett hogy gratuláljon,én pedig Neymar felé néztem hogy most oda menjek e megpuszilni vagy ne.
-Gyere már.-Mondta nevetve.
Felé sétáltam ő pedig szorosan a karjai közé zárt majd megcsókolt.
Akik ott voltak hangosan felkiabáltak és körülöttünk ugrándoztak.
-Tudtam hogy van valami.-Pacsizott le Ramos a barátommal.
-Kicsi lány.-Nézett rám majd megölelt.
Ramos szinte olyan nekem mint a bátyám akit soha nem kaphattam meg.
Sokan gratuláltak még,majd Neymar le fürdött és átöltözött amit kint meg vártunk.Kocsiba szálltunk miután mindenkitől elköszöntünk és haza indultunk,úgy értem mindketten a saját házunkba.
Amikor az én kapum előtt álltunk Neymar felém fordult.
-Rossz lesz nélküled aludni.-Biggyesztette le száját.
-Csak egyszer aludtunk együtt.-Simítottam meg arcát.
-Vigyázz magadra! Jó éjt.-Puszilta meg a homlokom.
-Jó éjt.-Nyomtam egy gyors puszit a szájára és kiszálltam
YOU ARE READING
Ő
RomanceŐ az aki megnyugtat. Ő tudja mire van szükségem. Ő az első aki miatt pillangók repkednek a hasamba. Ő az akinek a szemébe bármikor elvesznék. Ő az aki padlóra küld. Ő az aki mindezek után felkapar a padlóról és újra boldogságot hozz az életembe. Ő a...