Ő

Part 21

Már majdnem fél év telt el. Még mindig Spanyolban vagyok. Már külön lakásban élek amit bérelek,és apám cégénél vagyok. Apám sokat dolgozott hogy végre saját cége legyen és végre sikerült neki. Büszke vagyok rá mert tényleg nagyon sokat dolgozott. Legfőképpen különböző arc ápolási termékeket gyártanak. Ránctalanító és a többi.
Én nem igazán szoktam csinálni semmit,csak néha tárgyalásra megyek. Ami ritkán van.

Ma van papa szülinapja és épp arra készül a család. Anya és az öcsém is kiutaztak. Nálam tartjuk a kisebb bulit,mert papa nem szereti nagy dobra verni. Én a laptopomért nyúltam és megnéztem a VB-re a jegyeket. El szeretném vinni mivel nagyon szereti a focit. Brazil meccsre viszem mivel ők a kedvencei.
-Theo gyere ide.-Kiabáltam öcsémnek.
-Igen?
-Szeretnél jönni a VB-re,velem és papával?-Kérdeztem.
-Ez nem is kérdés. De én is adok bele pénzt.
-Nem kell Theo.-Fogtam meg a vállát.
-Dehogynem én fizetem a sajátomat és a szállásba is adok. Nincs vita fogd be a szád.-Fogta le a szám.-De egyébként nem félsz hogy ő is ott lesz? Mert tuti hogy ott lesz.
-Nem érdekel. Amúgy sem fog látni,papának szeretnék örömet okozni.-Vontam vállat.
Lefoglaltam a jegyeket,majd repülő jegyeket és a szállást.
Aztán kinyomtattam a meccs jegyeket hogy oda adhassam majd papának.

A torta is megérkezett amit rendeltünk,anya pedig a konyhában főzött.
Később apa és a felesége is megérkeztek. Anyával jól kijönnek szóval nem lesz semmi verekedés;)
Utánuk bármennyire is kellemetlen de Luis érkezett. Nem igazán beszéltünk azóta. De most nem volt időm vele foglalkozni,anyának kellett segítenem főzni.
Karen is besegített mert nagyon sok mindent sütot édesanyám. Pedig szóltam neki hogy nem kell ilyen sok minden.

Amire kész lettünk mindennel papa megérkezett. Le ült az asztalhoz és már gyújtottuk a tortát és énekeltünk.
Miután elfújta a tortát jöhetett az ajándékozás. Beelőzve mindenkit én kezdtem.
-Isten éltessen papi.-Adtam át a kis borítékot.
Óvatosan kinyitotta majd elolvasta.
-Komolyan?-Nézett rám.
-Igen.-Mosolyogtam.
-Damiane drágám nagyon szépen köszönöm.-Ölelt meg könnyes szemekkel. Én is elérzékenyültem.
Az este további része is nagyon jól telt.

————————————————————
VB napja előtt egy nappal
————————————————————

Már a gépen ülünk papival és az öcsémmel.
Már csak egy órát kell kibírnunk,az öcsém nem igazán viseli jól ezt a hosszú utat szóval egész úton hisztizett. 19 éves múlt és olyan mint egy 5 éves.
-Szerencse hogy nem ma van a meccs,különben elaludnék a lelátón.-Dőlt a vállamnak Theo.
-Ja így a vállamon teszed.-Mosolyogtam és megsimogattam a fejét. Szeretem az öcsémet,mégha néha elviselhetetlen is. Papa már azóta alszik amióta felszállt a gép. Én is beszundítottam és már csak a tapsra keltem fel,miszerint landoltunk.
Felkeltettem a két Csipkerózsikát majd leszálltunk.
Már késő este volt Qatarban,mire megérkeztünk. Taxival a szállodánk elé érkeztünk és miután megkaptuk a szoba kártyánkat és nyitottuk is a szobákat. Mindhárman külön szobában leszünk mivel csak így tudtam le foglalni,meg amúgy is kényelmesebb így mindenkinek.

Egyből a fürdőbe vettem az irányt és elmentem fürdeni,aztán fel vettem a pizsamám és már aludtam is.

Már másnap van,azaz ma van a meccs. Már reggeliztünk és vissza tért mindenki a szobájába. Papa azt mondta hogy nem aludt jól az éjszaka ezért ő még vissza aludt. Na igen mindenki vissza tért a szobájába kivéve az öcsém.
Nem bánom amúgy is unatkoztam. Tv-t néztünk aztán Theo nagyon furán nézett rám. Általában akkor szokott így nézni ha mondani szeretne valami fontosat.
-Na ki vele!-Ültem fel.
-Honnan tudod hogy mondani akarok valamit?-Kérdezte.
-Mindig így nézel,na mondjad már!-Faggattam.
-Van barátnőm.-Nyögte ki végre.
-Theo ez nagyon jó. Örülök neked,mesélj róla.-Kértem.
Teljesen el volt varázsolva Theo,úgy tűnik szerelmes lett az én kis öcsém. Az elmúlt két évben nem igazán volt komoly kapcsolata,csak játszadozott és egy éjszakás kalandjai voltak. Ráadásul nagyon sok,hát igen elég helyes öcsém van. Bár nem vagyok arra büszke hogy lányok százai sírtak az ajtónk előtt. De úgy látom ez komoly és Theonak végre be nőtt a feje lágya.
Úgy elment az idő hogy papa is felkelt a szundijából és át jött hozzánk beszélgetni. Theo neki is elmesélte azt amit nekem.
Elrepült az idő és már 5-óra volt. A meccs 8-kor kezdődik ami azt jelenti hogy jobban járunk ha én elkezdek készülődni.
Megkértem a fiúkat hogy folytassák a szobájukba a beszélgetést,hiszen nekik nem sok idő mire elkészülnek.

A fürdőbe érve lezuhanyoztam és hajat mostam. Már megszokhattátok;) itt eltöltöttem egy bő fél órát,aztán törölközőbe csavartam magam és a hajamat is. Testápolót kentem a testemre,aztán beszárítottam a hajamat.
Felvettem egy fekete mini szoknyát és egy fehér topot és erre rá a fehér blézeremet. Aztán a kedvenc övemet és ezzel meg is lettem volna.  

A hajamat alul egy kicsit behullámosítottam,majd egy kicsit erősebb sminket készítettem.
A tükörben elégedetten néztem magam. Befújtam magam a kedvenc illatommal és vettem a magassarkúmat. El sem hiszem de hétre kész lettem. A fiúk is kész voltak szóval indultunk is. Újra taxiba ültünk.
Elgondolkoztam hogy nemrég azt mondtam,hogy régen nem voltunk a leggazdagabb család de mégis megvolt mindenünk. Most mégis itt vagyok az öcsémmel és a papámmal Qatarban és megtudom adni nekik ezt az örömöt. Boldog vagyok és büszke hogy bármit megtudnék venni nekik vagy magamnak. Igaz nem a szakmámban dolgozok de mégis sikeresnek érzem magam. A múlt héten megkerestek hogy legyek a reklám arca egy smink terméknek de nem válaszoltam. Talán még be is vállalom. Gondolkoztam hogy milyen is lenne ha saját smink márkám lenne. De egyenlőre most csak a családra koncentrálok.
Ha már a koncentrálásról van szó. Neymar ott lesz ahol én. Ez csak most jutott el az agyamig. Teljesen kiment a fejemből a nagy készülődés alatt hogy mire is készülök.

Amíg a gondolataimmal harcoltam,már meg is érkeztünk a stadion elé. Több ezer ember állt a sorban,ez is kiment a fejemből. Mennyire bonyolult is ha az embernek nincs kapcsolata. Ilyenkor én a hátsó bejáratnál be is jutottam.
Meglepetésemre elég gyorsan ment a sor így csak 15 percet álltunk.
Ahogy be értünk az öcsém videózni és fotózni kezdett. Papa csak csodálta a helyet és én is. Egész jó helyünk volt,direkt olyan helyet kerestem a neten ahol a papa látni fog.
De nekem nem a legelőnyösebb hiszen ott foglaltunk helyet ahol a focisták be és kimennek a pályáról.
-Theo fedezned kell ha észre vessz.-Súgtam az öcsémnek.
-Engem úgyis látni fog.-Okoskodott.
Na ez is igaz. Most jó nagy bajban vagyok.
Pár perc múlva jöttek bemelegíteni,aztán nem sokkal később kezdődött a meccs.
Szerbia ellen játszanak ha még esetleg nem mondtam volna. A meccs kezdetét vette. Az első félidőben nem lőttek gólt,a papa nagyon bele élte magát ezért nyugtatanom kellett hogy úgyis fognak. A kis szünet után újra a fűre léptek a játékosok és kezdődött a második félidő. A 62.percben Rircharlison lőtt a kapura és gólt szerzett. Papa hatalmas örömében felugrott és megölelte az öcsémet. Én csak mosolyogva néztem őket és vártam kíváncsian hogy mi jön ezután. A 67.perc körül Neymar bokája komolyan megsérült,hallottam ahogy felkiabált. Rémes volt így látni. Az orvosok siettek a segítségére,és le is cserélték. Ahogy láttam le ült és csak sírt,a pólóját a fejére húzta és úgy folytatta a sírást. Tudtam hogy mennyi baj van a bokájával,mindig azt fájlalta. Annyira szédültem de fogalmam sincs mitől. Az öcsém észre vette hogy nem vagyok jól.
-Igyál egy kicsit.-Adta a vízét a kezembe.
-Theo ez mennyire komoly lehet a lábával?-Néztem rá könnyes szemekkel.
-Nincs nagy gond ne aggódj.-Simította meg a hajamat.
Nem tudtam nem aggódni folyton csak arra fele néztem ahol ült. A társai próbálták nyugtatni. Aztán amikor belefáradt a sajnálkozó emberek tekintetéttől,felállt és felénk tartott.
Annyira szerettem volna vele beszélni. A következő lépésemre senki nem állt készen. De még én sem.....