Ő

Part 25

Ma van karácsony napja,Neymar már a taxiba ül. Nagyon izgatottan várom már hogy ide érjen.
Nagyon rég nem találkoztunk már és hiányzik. Az a szó hogy hiányzik nem is kifejezés.
Először hozzám jön aztán pedig este fele elmegyünk apához. Mivel tavaly anyával ünnepeltem idén apával fogok.

Már megfőztem és kitakarítottam,úgyhogy most már csak várnom kell.
Felhívtam régi barátnőmet Adrianát.
Sokat beszélgettünk hiszen amióta kint vagyok Spanyolba nem találkoztunk,és keveset beszélgettünk.
-Le kell tennem Adriana de majd még beszélünk.-Mondtam mivel hallottam hogy csengetnek.
Gyorsan futottam az ajtóhoz és nyitottam.
-Boldog karácsonyt Mi amor.-Mosolygott Ney.
A nyakába ugrottam és szájára tapadtam. Ajkaink tökéletesen illettek egymáshoz.
-Neked is.-Húzódtam el tőle.

Beljebb mentünk és enni kezdtünk. Beszélgettünk és meg ittunk egy pohár bort.
-Van egy ajándékom oda fent a szobába,de csak ha szeretnéd.-Húztam sunyi mosolyra a számat.
-Attól függ mi az?-Kérdezte.
-Inkább ki.-Nevettem el magam.
Megfogtam Ney kezét és felvezettem a hálóba. Lassan ajkai felé közeledtem és sokáig néztem.
-Most játszani akarsz? Tudod hogy abból te jössz ki mindig rosszul ügye?-Súgta a fülembe.
-Majd meglátjuk.-Súgtam vissza.
Tudtam hogy most bizony rendesen megszívtam.
Ney ölébe kapott és úgy tett az ágyra. Levette a pólóm és a nadrágom aztán végig mért. Nem kellett egyikünknek sem mondani egy szót sem,egymás szeméből olvastunk.
Én is levettem róla a felesleges ruha darabokat és most én kerültem felülre.
Alsó nadrágja már megvolt feszülve,de ha már játék akkor legyen játék.
Ágyékára ültem és úgy kezdtem puszilgatni a nyakát.
-Damiane jobb ha le állsz.-Nyögte ki Ney.
-Vagy?-Kérdeztem incselkedve.
Erre nem mondott semmit úgy ahogy szokta felváltotta helyzetünket és a kulcscsontomat kezdte csókolgatni. Tudja hogy az a gyenge pontom.
A többi felesleges darabot is levettük egymásról és folytattuk a játékot;)

Fürdés után a nappaliba mentünk,és ajándékozni kezdtünk.
Azután pedig kocsiba ültünk és apához siettünk.
Izgultam hogy mi is fog történni,hiszen apa tudja hogy egyszer már szakítottunk. Az okát senkinek sem mondtam el kivéve pár embert.
Oda érve kiszálltunk a kocsiból és már nyitottam is az ajtót.
-Sziasztok.-Kiabáltam el magam,mire apa oda termett.
-Sziasztok. Neymar örülök a találkozásnak.-Fogtak kezet.
-Részemről az öröm uram.-Mosolygott a barátom.
-Hívj csak Josenak.
A bemutatkozás után beljebb mentünk ahol Karen várt minket és egy kellemetlen meglepetés. Luis is ott volt a nappaliba.
Miután mindenki bemutatkozott egymásnak,leültünk enni.
-Na és hogy vagy a VB után? Mind nagyon szurkoltunk nektek-Mondta apa.
-Egész jól,persze nagyon megviselt aznap és néha még most is fáj de ez az élet rendje. Damiane mellettem volt szóval nem volt időm tovább szomorkodni.-Nézett rám.
-Ő is sokat szomorkodott.-Szólalt meg Luis.
-Luis kérlek.-Szólt rá apa.
-Már elmúlt Luis.-Néztem rá szúrós szemekkel.
-Szóval fél vállról veszed az egészet?-Kérdezte.
-Fogd be.-Mondtam idegesen.
-Ahogy szeretnéd.-Húzta mosolyra a száját.
-Elég legyen már! Karácsony van legalább most legyünk békességben.-Mondta Karen.
-Ezt mond a fiadnak! Ne üsse bele más dolgába az orrát mert véletlenül el törné valaki.-Mosolyogtam a fiúra.
Annyira sajnálom hogy Neymar így ismeri meg Luist,nem ilyen fiú. A legkedvesebb ember akit ismerek,fogalmam sincs mi ütött belé.
Az vacsora már nem volt ennyire kellemetlen,apa és Ney elbeszélgettek.

Evés után a család a kanapéra ült én pedig a konyhában pakoltam.
-Dami sajnálom ha megbántottalak,de megcsalt téged.-Dőlt a pultnak Luis.
Honnan tudja? Sohasem említettem neki.
-Semmi közöd ehhez.-Zártam volna le.
-Nem ilyen vagy! Teljesen magába bolondított és te észre sem veszed.-Suttogta.
-Mi baj van azzal hogy szerelmes vagyok? Féltékeny vagy?-Néztem rá.
-Tudod jól erre a választ.-Rázta hitetlenkedve a fejét.
-Luis fogadd el hogy nem érzek irántad semmit! Ideje túl tenned magad,annyi lány van a világon akik megérdemelnek.
-Egyikük sem olyan mint te! Damiane ő sem érdemel téged meg.-Nézett a szemembe.
-Azt gondolod te megérdemelsz? Mitől gondolod magad jobbnak nála?-Akadtam ki.
-Nem.-Kezdett volna bele.
-Dami minden rendben?-Lépett a konyhába Ney.
-Persze szivem,Luis épp most akart indulni.-Néztem Luisra.
-Igen csak köszöntem Daminak. Jó éjt.-Fordult felém.
Elköszönt anyáéktól és már el is tűnt.
-Mit akart tőled?-Karolta át a derekam.
-Semmi különöset.-Csókoltam meg.
-Valami rosszat mondott rólam igaz?-Kérdezte.
-Nem tudd olyat mondani ami miatt ne szeretnélek.-Néztem mélyen a szemébe.
-Tudom hogy nem érdemellek meg.-Szólalt meg pár perc csend után.-De úgy érzem megfulladok ha nem vagy velem. Annyira fájt aznap este téged úgy látni,soha sem akartalak megbántani.-Mesélte.
-Tudom Ney! Én csak veled akarok lenni.-Könnyeztem be.
-Elég! Apádéknál vagyunk ne merj sírni törpe.-Nevette el magát és szorosan megölelt.
Vissza mentünk a nappaliba és csak beszélgettünk. Ajándékozás után pedig filmet néztünk. Aztán éjfél körül haza mentünk.

Otthon le fürödtünk és ágyba bújtunk.
-Luis szerelmes beléd.-Szólalt meg Ney
-Nem!-Cáfoltam.
-Nem kérdés volt Dami,láttam ahogy rád nézett nem vagyok vak.-Mondta.
-Jó és akkor? Én nem.-Néztem fel rá.
-Még jó hogy,csak az enyém vagy senki másé hallod?-Nevetett.
-Kis féltékeny.-Nevettem.
-Apukád nagyon jó ember.-Simogatta hátam miközben én a mellkasán pihentettem fejem.
-Bír téged.-Simogattam a hasát.
-Én is őt.-Puszilta meg a homlokom.-Mond csak meddig akarsz még simogatni? Mert ha így folytatod ma nem alszunk.
-Már pedig én fáradt vagyok! Egésznap vártalak.-Csuktam be a szemem és abba hagytam a simogatást.
-Most az egyszer megúsztad de nem lesz ilyen többet.-Nevetett.
-Fogd be seggfej.-Puszilgattam az arcát.
-Igen?-Kapott fel az ölébe és le futott velem a konyháig. A konyha pultra helyezett majd kérdően nézett rám.
-Éhes vagyok.-Fogta a hasát.
-Szendvics?-Kérdeztem ugyanis eszem ágában sem volt most főzni.
-Segítek.-Vett le a pultról.
Miután csináltam neki szendvicset megette,aztán vissza mentünk a szobába.
-Ha már lerángattál vigyél is fel.-Tártam szét a karom hogy vegyen fel az ölébe.
-Gyere nagylány.-Kapott az ölébe és az ágyig vitt ott pedig óvatosan az ágyra helyezett.-Jó éjt.-Puszilta meg a homlokom.
-Jó éjt.-Fordultam a másik oldalra. Neymar át karolta a derekamat és így aludtunk el.

Sziasztok köszönöm a kedves kommenteket!! Szeretek mindenkit❤️