Szeszélyes szerelem

‹‹‹Nine›››

-Pszt! Rem! Remuus! Remmy! - ébredt az emlegetett arra, hogy rázogatják a vállát.

Nyűgösen, enyhe fájdalmat érezve a teste minden pontjában megdörzsölte a szemeit, majd félig csukott szemhéjak mögül pislogott fel álmosan az őt felébresztő Siriusra.

-Mivan? - kérdezte reggeli hangján, bár inkább hangzott egy ásítással elmotyogott 'miahhh' - hoz.

-Regulus! És James! - suttogta a fiú hangosan, kiakadva. Remusnak pár pillanatába telt, míg feltápászkodott és a mellette lévő ágyra nézett át, ahol James és Regulus összegabajodva aludtak békésen.

-Alszanak. - állapította meg, majd visszahanyatlott az ágyra.

-De Holdsáááp! - nyavajgott Sirius.

-Sirius. Szombat van, hagyd őket aludni. Reg alig alszik, James meg másnapos. - csukta le a szemeit, de aztán rögtön fel is nyitotta őket hogy kérdőn nézzen Tapmancsra. - Tényleg. Te nem vagy másnapos?

-Csak egy kicsit fáj a fejem. - vont vállat. - De James épp az öcsémmel alszik! - kezdte elölről.

Remus sóhajtott.

-Hány óra? - kérdezte ahelyett, hogy válaszolt volna.

-Hét óra huszonegy perc. - mondta Sirius.

Remus ásítva, a testében lévő fájdalmat még ignorálni tudva kászálódott ki az ágyból, majd magára kapott egy bővebb barna nadrágot egy kissé viseltes szürke hosszúujjúval és egy szokásos barna pulcsival. Ezalatt végig Siriust hallgatta, és felkeltette Petert is, aki aztán úgy döntött, kihagyja a reggelit és visszaaludt.

Így Remus és Sirius együtt indultak reggelizni. Siriusnak sikerült elterelni a figyelmét az öccséről és legjobb barátjáról, így Remus nyugodtan ült le a reggelihez. Sokan még csak most kezdtek neki, mint ők ketten, így nem zavartatva magát ásított egy nagyot miközben Sirius igen kevés helyet hagyva közöttük leült mellé, és maga elé szedett egy kis tükörtojást.

-Te nem eszel? - kérdezte a kakaóját kortyolgató fiútól aztán, mikor az nem szedett magának semmit.

Remus vállatvont, majd megdörzsölte az arcát hogy ne aludjon el.

Sirius gondolva egyet felállt, majd pár perc múltán egy még gőzölgő csokipudingot rakott barátja elé, aki hálásan nézett fel rá.

Alig telt pár percbe, már végeztek is, de vittek fel egy tál szendvicset a többieknek, majd Remus egy üzenet írása után elindult a könyvtárba. Sirius természetesen követte.

----------°×°×°×°×°×°×°×°×°×°×°×°×°×°×°----------

Délután három óra volt, mikor Lily kócos konyttyal a feje búbján, egy vörös, nyúlott pulcsiban és egy fekete melegítőben toppant be a könyvtárba. A lábán egyszerű szőrös mamusz virított, és megdörzsölve a szemét ment a könyvtárosnő felé.

-Jó reggelt, Evans kisasszony. - köszönt vontatottan a nő.

-Jó reggelt. - mondta Lily, ahogy visszanyelt egy ásítást és lerakta a pultra a nála lévő könyveket. - Visszahoztam a könyveket.

Pár perc beszélgetés után már végzett is, és már ment volna ki, vissza a klubhelyiségbe, amikor meghallotta a jellegzetes ugatós nevetést amit Remus hangja pisszegett le vidáman. Arrafelé indult, és meg is találta a párost egy ablak melletti kanapénál szórakozni. Remus könyve kinyitva, lapjaival lefelé hevert a földön, a fiú maga nevetve dőlt el a kanapén, és modolyogva nézte a vihogását visszatartó Siriust. A fiúk egyébként észre sem vették.