És eljött a hétvége legszarabb pillanata. A Fasiszta Szekta apraja marad, nagyja pedig megy haza. Ha van program, amit nem vártunk ezalatt a cirka három nap nap alatt, akkor az ez. Bár nem is baj, hogy egy kicsit visszarázódunk a hétköznapokba. Ez a hétvége elég eseménydúsra sikerült...
Mielőtt elindultunk a reptérre, ejtettünk egy gyors késői ebédet otthon, mert nem volt kedvünk emberek közé menni. Attól, hogy Németországban vagyunk, a Szoboszlai név ugyanúgy ismert... jobb ötletnek tűnt az esküdtszék itthoni összeülése. Azt meg sem említem, hogy a bepakolásuk egyenlő volt a nullával, így azzal is kezdenem kell valamit. Én pakolok, ők főznek. Ezt hívják munkamegosztásnak nem??? egy pakol, öt főz... khhmm
Szerencsére Dominik nem élt a lehetőséggel, hogy kijön velünk, így délután lelépett, könnyes búcsút véve a lányoktól. -nem mondom kétszer hogy örömkönnyek... khhmm bocs csajok! -Nem is tudom, hogy fértünk be megint a két kocsiba. Én vittem Timonellát meg Eszterkénket, Zitaé lett Bisz meg Dóra.
-És mi lesz most, hogy lelépünk??? -kérdezi Timi érdeklődve.
-Őszintén? Nemtudom...
-Elmegyünk, nem haza mész hanem hozzá, összejöttök, esküvő, gyerek, vén trottyok lesztek aztán kampó.
-Köszi Eszter, nem csalódtam!
-Tudom!
-De idióta vagy! Engem tényleg érdekel.
-Első terv, hogy holnap beérek időbe a kávézóba, ő meg megy edzésre egy körül. Ha nem jön be kávézni, akkor ötnél előbb nem találkozunk. Aztán kitudja... Lehet szépen lassan lekoptat, úgy, ahogy az annak a rendje.
-Jajjmár, ne csináld ezt!! Most miért nem adsz egy esélyt magatoknak? Elvégreee...
-Jó, tudom mi volt délután. De akkor is... Ezután a nap után persze hogy azt mondta, amit...
-Na itt befejezed! Kurvára nem olyan a Szoboszlai, mint az a geciláda Nándi volt. Én voltam a hülye, hogy nem vettem észre, mekkora egy elmebeteg, pedig az első percben megmutatta, milyen is valójában...
-Tudom, nem is a Nándis sztori miatt... egyszerűen félek az egésztől. Közel kerülni hozzá, aztán ha úgy alakul elveszteni...
-Haloooo, nem bőgve akarok hazamenni sis!!! -szólal meg hátulról Eszter.
-Jó, abbahagyom... Amint van valami úgyis szólok.
-Szóval akkor februárban Olaszba' folyt. köv.? -kérdezi Timi nevetve.
-MIIIIIII????????????? -zengett egyhangúan.
-Utolsó hétvége mindenkinek legyen szabad!!
-Ezt megtárgyaltuk! -zárom rövidre, mielőtt Zita és Bibi nekiállna kérdezősködni bármit is. Szülinapjuk lesz és már van néhány ötlet a tarsolyunkban... hehe
-Egy hónap! Mindenki viselkedjen ésszel!!! -intem óva őket.
-Okééé Anyuuuuuuu!!!!!
Hazafelé a reptérről megint elfogott az a magányos érzés... túl nagy volt a csend, így szabadjára keltek a gondolataim. Ezt gyorsan orvosolva azonnal nekiálltam kikeresni az autón drága egyetlen életszomorítóm telefonszámát.
-Na mi van Szoboszlainé? Néha napján eszedbe jutok?
-Úgy hallom, csiripeltek a kismadarak...
-Danesz spanomat felhívtam, biztos voltam benne, hogy a nagy romantikázás közben elhanyagolod.
YOU ARE READING
ᴍᴇʀᴛÜɴᴋ ɴᴀɢʏᴏᴛ Áʟᴍᴏᴅɴɪ~ ꜱᴢᴏʙᴏꜱᴢʟᴀɪ ᴅᴏᴍɪɴɪᴋ ꜰꜰ.
RomanceAnna és Zita iskolás koruk óta legjobb barátnők. Sok akadállyal kellett megküzdeniük kiskorukban, melyek következtében úgy döntöttek, kiköltöznek Lipcsébe az újrakezdés reményében. Azonban az első lehetőségnél belebotlottak egy nehezítő tényezőbe, a...