ᴍᴇʀᴛÜɴᴋ ɴᴀɢʏᴏᴛ Áʟᴍᴏᴅɴɪ~ ꜱᴢᴏʙᴏꜱᴢʟᴀɪ ᴅᴏᴍɪɴɪᴋ ꜰꜰ.

semmi sem átlagos, mivel Ő is Szoboszlai...

D O M I N I K 

Nem hazudok, senki se akarta, hogy elmenjünk, és csak hetek múlva találkozzunk ismét. Szofi fog hiányozni a legjobban... Ahogy láttam, nagyon megszerette Annát. Az elején nem tudta, mit is kezdjen vele Donatella után. Ő volt az első, akivel tisztában volt, és nagyon elszomorította amikor megbántott engem a csaj. Édesem, annyira aranyos volt...

"-Domii? Donatejja mijatt vagy szomojú??? -kérdezte beszökve szobámba, épp egy gyenge pillanatban.

-Háát, végülis igen...

-Ne legyéj az, ő sose szejetett téged.

-Micsoda?

-Egyszej a tüköj előtt fotózta magát, és én odamentem hozzá. Akkoj azt mondta, hogy bájcsak éjezne is vajamit ijántad... Te csak arra vagy jó, hogy játssz veje, amit ő éjvez, de nem szejejemből. 

-Jézus, ezt komolyan neked mondta???

-Ahaaaa. Mondjuk nem is tudom, miéjt bíjt annyija engem, mejt én nem szejettem őt, mivel ő se szejetett téged.

-Gyere ide kismanó! Bármi is lesz, mi szeretni fogjuk egymást, oki?

-Oki!"

Már akkor is okos volt, és nagyon remélem, hogy mindig ilyen jó emberismerő marad. Ha akkor délután nem talál szomorúan a szobámban, talán még mindig Donatella után siránkoznék. De ez már csak a múlt...

-Annnnnaaaa!!!! Ugye nemsoká megint eljöttök Domival??? -kérdezte barátnőmet a húgom.

-Ha rajtam múlik, akkor igen. De ezt inkább a bátyáddal beszéld meg.

-Kristoff! Nehogy haza gyere Anna hercegnő nélkül!!!

-Elza királynő, kérése számomra parancs! -hajbókolok kistesóm előtt -De egy feltétellel! Nem tanulsz sok butaságot Olaftól. -guggoltam mostmár le én is, hogy megkapjam az ölelés- és pusziadagom.

-Lemaradtunk valamiről??? -nézett ránk furcsán anyu és apu.

-Ezt ti nem érthetitek. Ehhez már túl nagyok vagytok! -zárta rövidre Szofi a témát.

-Hát jó. Vigyázzatok magatokra! És Dominik... viselkedj, különben ki lesz tűrve a valagad, ha hazajöttök!

-Lemaradtam valamiről??? -kérdeztem én is anyámtól.

-Semmiről, amiről tudnod kéne. -nézett apa a csibész vigyorral Annára, amit valószínűleg tőle örököltünk.

-Ahogy hallod Dominik. Na gyere, mert lekéssük a beszállást, a fuvaros meg kezd ideges lenni. -mutatott a Szépségem az autóban ülő Bendire, aki éppen a tükröket állítgatta.

Szerencsére nem késett a gépünk, így a reptéren se kellett sokat várnunk. Legközelebb fix kocsival jövünk, ha jövünk, mert kezdem unni a repülőzést, meg azt, hogy mindig kell valaki, aki elfuvaroz ide-oda.

A felhők felett épp a tegnap készített képeket nézegettük. Azt kell mondanom, tipikus pinterestre való fotókat sikerült lőnünk a tükör előtt. Na nehogy azt higgyétek, hogy ez mindig így van. A játszóteres képek mutatják a valóságot. Szofi tiszta homok, a labdát próbáljuk lehalászni a fáról,  a lányok majd' kiesnek a hintából... 

-Szerintem nyert ügyed van.

-Ezt most nem értem Dominik...

-Szofi senkivel nem volt hajlandó eddig fürödni, aludni, játszani... csak úgy, ha én is ott voltam. Igazából csak velem.  Most meg konkrétan közölte, hogy hogyan is gondoltam, hogy veled alszok. Vagy egy egész hercegnős birodalmat ígértél neki, vagy csak túl tökéletes vagy...