ᴍᴇʀᴛÜɴᴋ ɴᴀɢʏᴏᴛ Áʟᴍᴏᴅɴɪ~ ꜱᴢᴏʙᴏꜱᴢʟᴀɪ ᴅᴏᴍɪɴɪᴋ ꜰꜰ.

ezek öten rosszabbak, mint az esküdtszék

-Szooooovaaaaaal??? -kezdi érdeklődve újdonsült barátnőm. Lehet kicsit gyors, de nagyon megértjük egymást. Kiskorunkban mindig mindenkivel két perc után barátságok jöttek létre, akkor most miért ne sikerülne???

-Kezdte azzal rögtön, hogy a szívem kell neki, ami...

-MIVAAAAAN???? 

-Igen jól hallottad. Aztán utána kicsit lassabban is részletezte, hogy rohadtul megfogta bennem valami. Erre közöltem vele, hogy ha csak a farka vezeti, hagyjon békén.

-Te komolyan kioffoltaaaad???????? IMÁDLAAK! 

-Szóval több-kevesebb sikerrel beszóltam neki, mire előtört a fantasztikusan lelkiismeretes énem, miután azt mondta, hogy felőle azt gondolok amit akarok, Ő akkor is így érez. Olyan cuki voolt. Na, de visszatérve, tényleg kissé bunkó voltam, úgyhogy belekezdtem egy amolyan "normális" ismerkedésbe. Sablon dolgokról beszélgettünk. A legjobbkor jöttél, mert már majdnem beállt a kínos csend. A többit már Te is hallottad.

-Büszke vagyok Rád! A többi csitri sose akart komolyat. Donatella volt az első igazi barátnője. És csúnyán át is baszarintotta a palánkon, szóval ahhoz képest elég jól van. Amikor tavaly év vége felé kezdett kicuccolni, sokszor jött el a fiúkkal a kávézóba. Mivel még nem játszott, meg semmi, nagyon sokat volt itt. Kicsit olyanok voltunk mintha tesók lennénk. Nekem öntötte ki a lelkét nagyon sokszor. Egyszer mutatott egy képet a csajsziról. Full az ellentéted volt. Nem is tudom, hogy szeretett bele anno Domi, mindig is az alacsony barna volt az esete, elmondása szerint. Az exe meg magas szőke. Mint egy Barbie baba. Figyelj... Csak óvatosan, a magad és az ő érdekében is.

-Nem is gondoltam, hogy tényleg ennyire közel kerültetek egymáshoz. Kicsit amúgy tartok Tőle... Olyan "komoly" csávóm sose volt. Az eddigi rekordom 3 hónap. Ne is kérdezd, hogy bírtam addig.  Meg hát mégis csak ő Szoboszlai Dominik...

-Szerintem jól ki fogtok jönni egymással. 

-Meglátjuk. Ha rajtam múlik nem lesz egyszerű dolga...

Olyan hamar elröppent ez a két óra Elenával. A nappaliban ültünk, amikor megpillantottam egy képet, amin négy lány állt. Az középső lánynak szülinapja volt a szalagból és a koronából ítélve. De valamiért a fotó fekete-fehér volt...

-Ők a barátnőid, akiket a kávézóban említettél? -kérdezem érdeklődve, azonban látom, hogy nehéz téma következik.

-Marie, Emilia, Én, és a szülinapos Luiza. Ez volt az utolsó szülinapja, amit így megünnepeltünk. Amikor említettem, hogy távol volt tőlünk, kórházban volt. Hamburgban tudták csak kezelni. Valami baktérium támadta meg a szervezetét. A tizenkilencedik szülinapját videohívásban ünnepeltük meg. Minden nap beszéltünk. Aztán kereken három hónap múlva... november 17. -mutat a karján lévő dátumra és betűre.

-Sajnálom -húztam magamhoz.

Hazafelé a kocsi csodálom, hogy nem esett szét a zenétől. A sírós playlist tökéletes volt. Elenával megosztottuk egymással életünk legfájdalmasabb történéseit. Nagyon jól esett mindegyikünknek. Mikor hazaértem Zita még nem volt otthon, így nyugodtan hallgathattam meg ezerszer egymás után a lipcsei játékos, Benny Henrichs új dalát. Imádooooom, bár a lányokat már kikészítem vele. DAS SCHON VON ANFANG AN...

Épp kezdtem volna kisütni a húsokat, amikor is csippant a telóm

szoboszlaidominik mi jót csinálsz holnap???🤔😎

hrgr_annaaa attól függ, mit csináljak?

szoboszlaidominik mondjuk gyere ki az edzésünkre🤍