- Végre itt vagytok. – szólt Mo'at, Neytiri anyja.
- Szeretnénk nektek mondani valamit. – mondta Jake egy kissé feszülten, mi pedig annál jobban kezdtünk izgulni.
- Kiri, Neteyam és Vitraya! A tsahík úgy döntött, hogy készen álltok az Álomvadászatra. – szólalt fel Neytiri is, aki közben édesanyjára nézett. Mo'at egy bólintással támasztotta alá a mondottakat. Neytiri szemeiben csillogott a büszkeség és mosolygott a reakcióinkon. Boldogan és izgatottan néztünk össze, hogy végre belőlünk is harcos és nagykoru na'vi lesz. Végre hasznos tagjai leszünk az omatikaya klánnak.
- Még van feladatotok addig, tanuljatok! – utasított minket a tsahíkunk.
- Irayo! – köszöntük meg mindhárman egyszerre.
- Most menjetek és lássatok neki. – intett Mo'at, hogy távozhatunk. Mi pedig örömmel telve álltunk tovább.
- Olyan jó nektek. – ujjongott a kis Tuk.
- Én is alkalmas lennék már. – mérgelődött Lo'ak.
- Te még skxawng vagy. – bokszolt bele finoman Neteyam Lo'ak vállába.
- Hagyjál. – morgott rá bátyjára.
- Maweypey*, Lo'ak. – próbáltam nyugtatni és kezemet a vállára tettem, de előlem is elhúzódott. (*türelmesnek kell lenni)
- Lo'ak, várj! – kiáltott utána Kiri, mert már csak a hátát láttuk Sullyék második fiának.
- Utána megyek. – mondta Tuk és Lo'ak után eredt. Neteyam szúrós szemekkel nézett öccse után.
- Néha tudod, hogy mivel rontsd még jobban a helyzetet. – forgatta szemeit Kiri a bátyjára, aki értetlenül tárta szét a karjait.
- Majd megnyugszik és megérti. – vágtam közbe mielőtt ők ketten is összekapnak. Sajnáltam Lo'akot, hisz ő is szeretett volna már minden olyan rítusban részt venni, ami az ő felnőtté válását is lehetővé teszi. Jake és Neytiri dönt erről a gyerekei esetében, de előbb utóbb ő is át fog esni rajta csak hát még komolyodnia kell.
- Egyszer biztos. – rántotta meg a vállát Neteyam.
- Menj utána! – utasította Kiri a bátyját.
- Miért nekem kell állandóan? – morgott Neteyam. Úgy néz ki nem jött össze a tervem.
- Te vagy az idősebb és ezt most te szúrtad el. – válaszolt Kiri határozottan.
- Elegem van, hogy mindent én oldjak meg. – csattant fel Neteyam és elviharzott.
- Neteyam! – kiáltottam és indultam volna felé, de Kiri megfogta a karomat. Szomorúan néztem utána, hogy nem tudtam elhárítani a vitát.
- Hagyd most! Jobb, ha lenyugszik és megbeszélik ezt ketten. – mondta Kiri. – Gyere, menjünk el a Lelkek fájához. Kapcsolódjunk össze Eywaval, ránk fér.
- Jó, rendben, legyen. – sóhajtottam és vettem egy utolsó pillantást Neteyamra, aki éppen akkor röppent ki a táborból az ikránjával.
-*-*-*-
Vitraya Ramonung, a Lelkek Fája. Hihetetlen érzés számomra az ő nevét viselnem. A hatalmas fa tekintélyt parancsolóan állt előttünk az ég emberek által nevezett Flux Vortex alatt. Ágairól a nyúlványok hosszan lógtak alá. Éjszaka a legszebb a fénye a biolumineszcens tartalma miatt. A nagy bánat idejének elején az emberek elpusztították a Hangok Fája ligetének nagy részét. Az volt az a hely, ahol minden nap tudtunk az őseink szellemeivel kommunikálni, emlékeinket és vágyainkat megmutatni Eywanak. A ligetben csak pár fa maradt, de azok is úgy megsérültek, hogy azóta sem tudtak még rendesen regenerálódni. A Lelkek Fájához nagyobb szertartásokon szoktunk kapcsolódni, de mióta nincsen használható fa a ligetben azóta magához Eywa magjához kapcsolódunk.
ESTÁS LEYENDO
Pandora magja (Neteyam ff.)
FantasíaA történet egy fiatal na'vi lányról szól, akit Eywa életben tartott és kiválasztott. Szülei ismeretlenek számára és az egész omatikaya klánnak egészen addig, míg rá nem ébred ki is ő valójában. Ezzel a teherrel kell megbirkóznia és közben a szerelem...