CÉLPONTOD : A SZOBATÁRS

III. ARANYSÁRGA SZEMEK

Már hajnali hatkor az ablak párkányon ültem.A fürdő zárva volt és hallani lehetett ahogy Tyra javában zuhanyzik.
Az egyenruhámat már rég felvettem,szerencsére nem volt se túl kicsi,se túl bő.
Ugyanakkor zavart hogy túl sokat mutat a lábamból.Sosem szerettem mutogatni,mert mindig is nagynak és előnytelennek találtam.Ezért inkább sötét színű harisnyával takartam,ahogy most is.
-Már fent is vagy?-kérdezte az ajtóban állva Tyra,miközben ázott hajáról csöpögött le a víz,amit igyekezett fehér törülközővel felitatni.-Csak nem rémálmod volt?-kérdezte szemtelen arckifejezéssel.
-Ja,valami olyasmi.De ne aggódj,nem voltál benne.-feleltem erőltetett mosollyal.
-Francba!-ütött bele a levegőbe.
-Pedig már azt hittem,tényleg sikerült rádijesztenem.-hangjából kissebb csalódottságot éreztem,ugyanakkor viszonylag szórakozott kedvében volt.
-Te tényleg ennyire ijesztőnek hiszed magad?
-Most még nem ismersz,de hidd el majd az leszek!-kacsintott.
-Kissé nárcisztikus beütésed van,tudsz róla?-tettem fel a kérdést,mire leült elém az ablakpárkányra.
-Te pedig egy igazi karótnyelt liba vagy,Grace Bennett.Tudsz róla?

Kifogom nyírni.

-De kinek mi.-vonta meg vállát,majd sporttáskájába kezdte pakolni a cuccait.
-A francba!-szólalt meg.-Már megint nem találom a láncom!
-Nem lehet,hogy a fürdőben hagytad?
-Lehet.Megnézem.-mondta,majd ezzel a fürdőbe vette az irányt sietve.
A párkányon ülve Tyra pakolászását,és mormogását hallgattam,amikor az ágyán heverő telefonja rezegni kezdett.A telefonját felvéve egy bizonyos"Bűntárs"néven címzett személy hívta.

Csak nem..?

-Tyra!
-Mivan már?-kiabált ki a fürdőből ingerülten.
-Valaki hív!
-Ki a faszom hív engem negyed nyolckor,a kurva életbe!-a kiabálásán kívűl csapkodást,és kacatok leesésének zaját lehetett hallani.
-Valami "Bűntárs"!-kiáltom vissza,mire egy pillanatra sírí csönd lett.
Végül Tyra a nyakláncát magára dobva,kikapta a kezemből a telefont.
-Basszameg...-hangja ezúttal sejtelmesen elhalkult.
A telefont váratlanul nem vette fel,helyette inkább haragos tekintettel meredt rám.
-Ne merj mégegyszer a telefonomhoz nyúlni!
-De...
-Nem érdekel!-kiabált.-Semmi de!-morogta,majd kisietve becsapta maga után az ajtót.

Szemei arany lángra lobbanak,mikor ingerűlté válik.

-A francba,sietnem kell!Ma van a rendezvény!-horkantam fel,majd felkapva szemüvegem kihorantam én is utána.
Ám az ajtó túloldalán lévő látvány korántsem volt kellemes.
Diákok vették körbe a szobánk ajtaját,ami előtt Tyra állt még rajtam kívül.
-Elmondanád végre,hogy mit keres a szobádban egy kívülálló?-kérdezte a Tyra előtt magasodó srác.Arcán egy seb díszelget,ami jobb szemöldökén és orrán haladt végig,majd megállt jobb orcáján.
Tekintetével végig engem figyelt,megvető pillantással.
-Figyu,Nash!Tudom hogy ez rohadtul furán hangzik,de...szerintem az a picsa rohadtúl félre gépelt valamit.-magyarázkodott.
-Nem mondod Sherlock,nekem is leesett.-hajolt közelebb Tyra-hoz,aki igyekezett nem kimutatni félelmét.
-Kezdjük a neveddel!-nézett végül rám szigorú tekintettel.
-Grace.Grace Bennett.
-Pont ugyanígy mutatkozott be nekem is mikor betoppant!-szólt közbe Tyra.
-Téged nem kérdeztelek!-csendesítette el mély hanggal az a bizonyos Nash.
-Tudod te mégis hol vagy kicsi szívem?
-Igen,tisztában vagyok vele.-feleltem.
-És az igazgató küldött ide?
-Pontosan!
-Ő felvilágosított arról,hogy mi mik vagyunk?
-Igen.
-Akkor mégis miért vagy itt?!
-Mert az igazgatónő ezt mondta.
-"Mert az igazgatónő ezt mondta".Hallottátok ezt srácok?-egyre ingerültebb volt,míg én igyekeztem nyugodtságod színlelni.
-Úgy tudom a bosziknál van még szoba,akkor miért ide küldött?
-Nem tudom,mivel nem én vagyok az igazgatónő.-feleltem,bár féltem a következményeitől.Az meg csak rá tett egy lapáttal,hogy a csapat egy két tagja kuncogni kezdett a megjegyzésemre,ezzel zavarba hozva Nasht.
-Grace,szerintem most menned kell!-szólt nekem Tyra,aki látványosan tartott attól ,hogy még aznap a fejemet veszik.
Hogy őszinte legyek Én is tartottam tőle.
-Van két perced összeszedni a cuccodat,vagy én paterollak ki.-meglepetésemre mostanra igyekezett higgadt hangnemre váltani,ami kissé ijesztően hatott.
-Szerintem erről kérdezd meg Lilith igazgatónőt,hogy vélekedik.Ha majd áldását adja rá,kipaterolhatsz nyugodt szívvel.De addig...-meglebegtettem a szoba kulcsát,amit még Tyra asztaláról vettem el,majd bezártam az ajtót.
-...Egy ujjal sem érhetsz hozzá a holmiaimhoz!Remélem világos voltam,mint a nap!-jelentettem ki,majd ezzel a mozdulattal faképnél is hagytam.
-Az az én kulcsom basszameg!-kiáltott utánam Tyra,bár Őt már nem engedték elmenni,így szabadon lebattyoghattam a lépcsőn.