II./16 Tanulságos leckék (18+)

1.6K 57 10
                                    

Ezen elhatározásának azonnal eleget is téve, finoman megkapaszkodott tanára erős és szikár vállaiban és óvatosan pozíciót váltott a férfi ölében, kissé feljebb húzva térdeit, ezzel pedig sokkal mélyebben magéba fogadva a fantasztikus férfiasságot. Így jóval nagyobb tere nyílt az egy fokkal hevesebb mozgásra, amit igyekezett a tőle telhető legritmusosabban megvalósítani. Jutalmul pedig egy olyan mély és rekedt nyögést kapott, amitől egészen biztos volt benne, hogy a Bájitalmester már nem bírja sokáig. A farka is egyre erőteljesebben kezdett lüktetni benne és bármennyire is lehetetléennek tűnt, még nagyobbá és keményebbé vált. Igy is szinte elképesztő volt a ma esti teljesítménye és a fiú őszintén csodálta a férfi már-már földöntúlinak tűnő vasakaratát és állóképességét. Igazán nem várta el, hogy ez egy hosszú és elnyújtott menet legyen… már csak azért sem, mert ő maga is teljesen készen volt már, a végkimerülés határán egyensúlyozva. Így, hogy ő volt az aktívabb fél, még inkább kifárasztotta a dolog, ráadásul már igazán szerette volna látni újra a férfi élvezetét, amit ő okozott. Éppen ezért újonnan nyert mozgásterét kihasználva, egyre gyorsabban és gyorsabban kezdet el hintázni a férfi farkán, miközben ezzel egyidejűleg egyre erősebben is kezdett felemelkedni majd visszaülni a csodás serszámra, apránként váltogatva a behatolás szögét, próbálván megkeresni a a férfi makkjával a saját prosztatáját. Ettől a mutatványától pedig Piton még hangosabban és még sűrűbben kezdet nyögni és perceken belül a szemét is lehunyva a fejét a kanapé hátának támasztotta, tenyerei pedig belemartak a combjaiba, mintegy kapaszkodót keresve.

- Olyan ügyes fiú vagy… nagyon jól csinálod.

Perselus olyan ösztönös könnyedséggel dicsérte meg a fiút, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, és a kapcsolatuk mindig is ilyen bensőséges lett volna… sőt, már majdhogynem szeretetteljes. De a jelenlegi szikrázó kábulatában még ennek a jelentőségét sem tudta igazán felfogni, csupán azt tette és mondta, amit a ösztönei diktáltak neki, mindenféle felsőbb tudati kontrollt nélkülözve… mert a fiú VALÓBAN hihetetlenül ügyes volt. És elképesztő módon heves… Kezdetben inkább megpróbálta utánozni azt a mit mutatott neki, de mostanra teljesen elengedte magát és a képzeletáre és ösztneire hagyadkozva szabadon poziciót váltva úgy mozgott rajta, ahogy kedve tartotta, mindenféle gátlást nálkülözve. Érezhetően kereste azt a pontot ami mindkettőjük számára a lehető legnagyobb kielégülést nyújtja majd, miközben egyre szabadabbul próbálgatta újonnan felfedezett hatalmát. Mert még az extázis ködén át is tisztában volt vele, hogy Harry igen is ráérzett arra, hogy mekkorha tatással van rá. És természetesen ez is votl a célja, mikor errefelé terelte az estét, hogy egy kis önbizalmat öntsön a kölyökbe... elégedett volt, hogy ez talán siketült. Legalábbis ami a szexet illeti, a többin meg majd későbbiekben dolgoznak. Abba ugyan még nem mert belegondolni, hogy ezel pontosan mit is inditott el a saját életében, de nem is most volt itt az ideje, hogy ilyeneken filozofáljon. Az is csoda számba ment, hogy egyáltalán ennyire épkázláb gondolatai voltak egy ennyire fantasztikusan intenzív menet közben.
De híres akaraterő meg önuralom ide vagy oda, már erősen érezte, hogy nem bírja sokáig a fiú tüzes mozgását… pláne miután egyre gyorsítani kezdet a tempóján és rájött, melyik az a szög, amelyikben a legtökéletsebb gyönyört tudta okozni mindkettőjük számára… amikor pedig a fiú megtalálta a saját gyönyörpontját, Perselus tudta, hogy elérkeztek a este végéhez.

Harry csaknem megijedt, amikor Piton vasmarkai újfent visszakerültek a csípőjére, és újra olyan satuszerű szorításba fogták, ami már majdhogynem fájdalmas volt. A fiú bizonyos volt benne, hogy ennek komoly nyoma fog maradni a bőrén, de egy cseppet sem érdekelte a dolog. Az erős tenyerek leszorították az ellenállás csíráját sem hagyva meg, egyhelyben tartották alig vadul mozgó csípőjét, miközben a férfi felemelte fejét a kanapé támlájáról és azok a fekete íriszek egyenesen az övébe fúródtak… Amint Harry meglátta Professzora tekintetét még a lélekzete is teljesen elakadt… a férfi pupillái olyan hatalmasra voltak tágulva, hogy gyakorlatileg teljesen eltűnt a szivárványhártyája, ezzel egy meglehetősen démoni tekintetek kölcsönözve partnerének. Mindehhez pedig hozzájárul az is, hogy ezekben a mostmár ténylegesen koromfekete szemekben olyan vad és zabolátlan tűz éget, hogy a Griffendélesnek még a torka is kiszáradt a látványtól. Egy ragadozó tekintet volt ez… egy éhező ragadozóé, aki most látta meg a számára legkedvesebb és legízletesebbnek tartott zsákmányt. Harry egyértelműen meg volt győződve róla, hogy a férfi már nem volt teljesen magánál, és ebben a reakciói is megerősítették… Ez a tudat pedig őt is egészen megvadította. Még ideje sem volt feldolgozni, hogy menyire imádta ezt a látványt, hogy képes ennyire kiforgatni önuralmából a férfit, Piton olyan tempót kezdet el diktálni hogy hirtelen nem is volt már se ereje sem lehetősége gondolkodni. Azonnal kirepült a fejéből minden értelmes gondolat és elárasztotta az elméjét az extázis sűrű, vattacukor-szerűen ragadós köde… olyannyira intenzív volt a férfi mozgása hogy minden hang a torkán rekedt, izmai megfeszülten remegni kezdtek, és kétségbeesetten támaszt keresve teljesen ráborult tanára mellkasára és csak próbálta feldolgozni azt a kényeztetést amit partnerétől kapott. Teljes mértékben úgy érzékelte, mintha Piton már csak befele mozogna, rendkívüli precizitással és erővel ingerelve a prosztatáját. Még mindig hihetetlen volt számára a férfi lenyűgöző ereje és tapasztaltsága, és az, hogy folyamatosan meg tudja lepni, újra és újra még akkor is, amikor már azt gondolta, hogy elég sok mindent megtapasztalt a két este folyamán. De ez is bebizonyította, hogy még rengeteg minden van amit meg fog mutatni neki a férfi és amit még átélhetnek közösen.
Alig telt bele két percbe, mire egy eddig még sosem tapasztalt mértékben kéjes nyögést halott partnerétől, amiből azonnal tudta, hogy a Bájitalok mestere az orgazmusa határán táncol. A Griffendélest megőrjítette a másik hangja, és leplezetlen élvezetének látványa. Elementáris hatással volt az érzékeire, és még a benne egyre kontrollálatlanabbul mozgó hímtagnál is jobban izgatta a Piton torkát elhagyó gyakorlatilag állatias kiáltások. Fogalma sincsen hogyan, de tudta, hogy ő is ismételten el fogja érni a csúcsot. Egyszerűen minden hang egyenesen az alhasában kötött ki újra a orgazmus szélére sodorva őt is.

Külcsíny [18+] - II. RÉSZ BEFEJEZVE!Where stories live. Discover now