II./18 Nem várt ajándékok (18+)

546 23 3
                                    

Perselus lágyan a kölyökre mosolygott, majd kinyújtva jobb karját egy laza csuklómozdulattal intett egyet a könyvespolcok irányába. Néhány másodpercen belül egy viszonylag kicsi, matt fekete doboz repült le az egyik kandalló melletti könyvespolcról, és lebegett óvatosan a fiú irányába. A dobozka egy hatalmas, szinten fekete szaténszalaggal volt átkötve, és a tetejét egy gondosan kivitelezett masni díszítette. A Bájitalok mestere egyszerűen imádta azt a döbbenettel vegyes csodálatot, amit az egész jelenet kiváltott a Griffendélesből. Azok a fénylő smaragdok olyan boldogan és meglepetten ragyogtak a kis ajándékdoboz láttán, hogy Perselus szíve egyből dupla tempóra kapcsolt. Alig győzte kivárni, vajon mit fog szólni a kölyök az ajándékához... néhány perccel ezelőttig még nem is volt biztos benne, hogy egyáltalán odaadja-e a fiúnak, de mostmár szemernyi kétsége sem volt afelől, hogy ez a helyes lépés. Egészen eddig a pillanatig elhamarkodott döntésnek ítélte meg a dolgot és úgy volt vele, hogy valószínűleg nem fogja megkapni a fiú. Legalábbis nem ezen az estén. Hiszen már rögtön a második... nos... együttlétük alkalmával megajándékozni partnerét talán túlságosan... gyors tempó lenne. Vagyis egészen biztosan sokkal gyorsabb, mint amilyen rá jellemző lett volna. És ráadásul egy ilyen jellegű ajándék már egy hosszútávú, tartós elköteleződés erős ígéretét hordozta magában.

Amikor megvette még bűntudata is volt miatta, hiszen hirtelen felindulásból, ösztönösen cselekedett és utólag ostobának és meglehetősen szánalmasnak ítélte meg tettét. De most mégis úgy érezte, hogy Harrynek meg kell kapnia a neki szánt meglepetést, mégpedig ma este. Nincs értelme tovább húznia a dolgot, ha mindketten ugyan azt akarják: egymást, mégpedig hosszútávon. Ráadásul annyira odaadó volt a fiú vele, hogy szerette volna elkényeztetni, megjutalmazni. Még akkor is, hogyha tudta, ezzel milyen kockázatok járnak együtt. Racionális énje tisztában volt vele, hogy ez túlságosan is birtokló gesztus volt tőle, és a ragaszkodásának és elköteleződésének egy egészen új szintje, kimondottan hamar. De amikor látta Harry csillogó smaragdjait minden kétsége elszállt, és csak visszafojtott lélegzettel várta, hogy mit szól majd a kölyök az ajándékához, és vajon jól ráérzett - e a dologra. Annyira szerette volna látni Harryt önfeledten örülni és őszintén mosolyogni, mint talán még soha semmit sem életében.

Amint megpillantotta a feléje tartó, gondosan becsomagolt csinos kis dobozt, Harry szemei tányérnagyságúra kerekedtek a döbbenettől, és meglepetésében még azt is majdnem elmulasztotta, hogy elkapja az ajándékát, mielőtt az a földre pottyant volna. Ezt a balesetet megelőzve egy gyors mozdulattal felült, lovagló ülésben helyezkedve el a férfi derekán és kissé bizonytalanul kitartotta a tenyerét, hogy az ajándéka abban landolhasson. Amikor pedig már a tenyerei közt feküdt a dobozka, alig akarta elhinni, hogy ez most valóban az, aminek tűnik: a kapcsolatuk záloga. Piton már akkor tudta, hogy hosszútávra szeretne vele tervezni, amikor Harry fejében még éppen csak körvonalazódtak a dolgok és amikor még minden olyan kusza és forró volt az első éjszakájukat követően. Olyan hirtelen tört rá az érzelem cunami, hogy kis híján maga alá temette, de még éppen időben meg tudta fékezni feltörni készülő könnyeit.

Maga sem tudta, valójában mért is érzékenyült el ennyire: a meglepetéstől, az örömtől vagy a hirtelen jött megkönnyebbüléstől. De talán mindháromtól egyszerre. Miután sikerült túljutnia váratlan érzelmi hullámán, a lehető legnagyobb lelkesedéssel kezdte kibontani ajándékát és szinte már - már olyan érzés kerítette hatalmába amint épp kioldotta a fekete szatén szalagokat, mint akkor, amikor átélte az első karácsonyát a Roxfort falain belül. Az első igazi karácsonyát. A mai napig emlékszik, hogy mennyire izgatott volt karácsony reggel, amikor ajándékokat bontogattak a barátaival és mennyi melegség volt a szívében akkor. Most pedig valami nagyon hasonlót érzett. Nem is számított igazán mit fog kapni, mert maga cselekedet többet jelentett számára, mint akár egy szóbeli ígéret. De természetesen nagyon kíváncsi volt mit rejthet a dobozka, mivel lepte meg őt partnere. Még csak megtippelni sem tudta, hogy vajon milyen ajándékkal készülhetett neki az idősebb mindösszesen egy együtt töltött alkalom után. De amint óvatosan leemelte a koromfekete dobozka fedelét és belesve megpillantotta annak tartalmát, egy apró, izgatott sikkantás hagyta el ajkait, amit nem sokkal később gurgulázó, boldog nevetés váltott fel.

Külcsíny [18+] - II. RÉSZ BEFEJEZVE!Where stories live. Discover now