Furcsa egy barátság

19.rész

Stephanie

Kicsit megijedtem, és kiváncsivá is tett Cameron. Amikor ilyen kijelentést tesz, nem igazán lehet jó dolgokra gondolni.

-Miről szerettél volna velem beszélni?-kérdezem kicsit ijedt hangon.

-Tudod én csak félek. Több mint valószínű, hogy itt marad, ebben az iskolában. Gondolkodtál már ezen, hogy ha meglátod, és nem vagyok melletted, mit teszel? Mit teszel, ha el kezd közeledni feléd?-igaza van. Őszintén most ő az, akitől a legjobban félek, és nem érzem azt, hogy képes vagyok megvédeni magam tőle. 

-Néha gondoltam erre, és tényleg azt érzem, hogy nem tudom magam megvédeni tőle, de megpróbálom minél távolabb tartani magamtól.

-Minden szünetben írj, és amikor tudok ott leszek veled.-ad egy puszit az arcomra.-Persze csak ha szeretnéd.

-Igen, szeretném. Nem is tudom mi lenne velem nélküled, sokat segítesz nekem, hálás vagyok ezért.-hozzábújok.

-Steph baba, amikor csak tudok segítek. Már az előtt te voltál a legjobb barátom, hogy bármi történt volna közöttünk. De ezt James-nek ne mond el.-kuncogok, és ő is elmosolyodik.

-Titokban tartom, biztos lehetsz benne.

-Jess tudja, hogy már együtt vagyunk?

-Igazából még nem mondtam el neki, talán csak sejti, de el fogom neki mondani, mielőtt besértődik.-mosolyodom el.-Miért is?

-Szívem szerint szét kürtölném, hogy enyém a világ legjobb csaja, és bárki hozzá nyúl vagy csak furcsán néz rá, szét baszom-mosolyodik el perverzen.-, de te kis félénk vagy, nem tehetem meg.-biggyeszti le a száját tettetett szomorúsággal.

-Nem az a lényeg, hogy a tiéd?-bele megyek a játékba.

-Nekem ez jelenti a világot, nem érdekel igazából senki, míg te mellettem vagy.-ad egy puszit a fejem bubjára.

-Cameron, tudod hogy szeretlek?

-Tudom.-csend telepszik ránk, én már majdnem elaludtam amikor újból megszólal.-Te azt viszont el sem tudod képzelni milyen régóta vágytam erre, mindennél jobban szeretlek.-suttogja. Azt gondolja szerintem hogy alszok, mert lassan kimászik a karjaim közül és puszit ad a homlokomra, aztán ki megy, nem akar lebukni, tudom.

Cameron annyira őszinte, tényleg el sem hiszem, hogy ez tényleg megtörténik. Ilyeneket csak könyvekben olvastam, a valóságban még jobb érzés ez. Hogy nem vettem eddig észre? Ha ez hamarabb kiderül, nem kell ennyi szörnyűségen keresztül mennem. Hogy lehettem ennyire vak? Úgy érzem, végre minden rendben lesz, kivéve egy dolgot...Rettegek Connor-tól.