Frequency •Aizawa × Hizashi• 🔞

22.rész

Először is köszönöm az 1K-t ❤️

Jó olvasást! ☺️

______________________________________

Aizawa Pov.

Néhány nap eltelt azóta hogy felébredtem a kórházban még aznap anya is meg látogatott. A doki szerint minden rendben van így kivették az infúziót is. Hizashi minden szabad percét mellettem töltötte ami jól esett de mondtam neki hogy nem szükséges mindig itt lennie. Nem hallgatott rám.

- Helló. - dugja be a fejét az ajtón Keigo.
- Bejöhetek? - lép beljebb.
- Gyere csak. - ülök fel.
- Sajnálom hogy csak most jövök rengeteg dolgot kellett elintéznem az őrsön az ügy miatt. - áll meg az ágy mellett.
- Semmi baj. - rázom meg a fejem.
- Hogy vagy? Hizashi hol van? - pillant körbe.
- Elment a közeli kávézóba egy kávét venni magának nem szereti az automatásat se a büféset. Egyébként jól vagyok. - mosolygok.
- Ezt örömmel hallom. Sajnálom hogy olyan hivatalosan beszéltem aznap munkai ártalom vagy meg szokás igazából nem is tudom. - csúsztatja tarkójára kezét.
- Csak beszélj úgy mintha barátok lennénk. - lassan kinyílt az ajtó és bejött Hizashi a kezében két nagy pohár kávéval és egy papír tasakkal.
- Oh helló. - pillant Keigora és sétál az ágy mellé majd ül le.
- Azt mindkettőt te akarod meg inni? - figyelem a két kávét a kezében mióta bejött.
- Az egyiket neked hoztam. De ne várd hogy erős legyen ízesített sok tejjel és habbal. - nyújtja át azt amit nem szívesen innék meg de jelenleg ha már egy kis kávé ízt érezhetek örülök.
- Jobban örültem volna a szokásosnak. - veszem el sóhajtva.
- Milyen ízű? - szimatolom meg egész jó illata volt kellemesen édes egy kis kávéval.
- Vanília és egy kis karamell. - félve iszok bele nem az én világom az ilyen kávé.
- Nem rossz. Magamtól sose ittam volna. - iszok bele újra.
- De attól még finom? Vagy ha nem kell meg iszom én. - nyúl a műanyag pohár felé de meg fogva kezét nézek rá.
- Meg iszom. Finom csak nem vagyok hozzá szokva az ilyen édes kávékhoz. - iszok bele újra és fordulok vissza Keigo felé.
- Hol is tartottunk? - kevergetem italom a szívószállal.
- Már nem tudom mit akartam mondani. - mosolyog a tekintetét kapkodva köztünk.
- Bocsánat de had kérdezem már meg hogy mióta vagytok együtt? Nincsenek meleg barátaim igazából ti vagytok az elsők akikről tudom hogy rajtam kívül melegek. Meg nyilván Toya, de vele együtt vagyok az más. Szóval kicsit izgatott lettem hogy esetleg meleg barátaim lehetnek. - nevet fel kicsit és fordítja el fejét.
- Semmi baj. Igazából nem olyan régóta pár hónapja viszont... - itt meg álltam és Hizashira pillantottam.
- Meg kértem a kezét nagyjából egy hete. - gondolkozik el egy pillanatra majd mosolyogva fogja meg a kezem.
- Gratulálok. Meg nézhetem a gyűrűt? - lelkesedik Keigo mint egy új játékot kapó kisgyerek.
- Persze. - nyújtom felé kezem és várom meg amíg meg nézi.
- Nagyon szép. - engedi el kezem és néz vissza ránk.
- Sok boldogságot. - mosolyog.
- Köszönjük. - iszogatom tovább egyre jobban fogyó italom.
- Egyébként hogy jöttetek össze? - jön a következő kérdés mire össze nézve kezdünk kicsit nevetni ahogy eszünkbe jutnak a dolgok.
- Igazából nem volt a legkönnyebb. - hajtom le a fejem és gondolok vissza.
- Rádió bemondóként dolgozunk és az egyik adásban enyhén szólva csúnya megjegyzést tettem a melegekre meg az egész LMBTQ közösségre. Akkor még úgy voltam vele hogy heteró vagyok műsor után Aizawa elszólta magát hogy meleg. De ennek ellenére nem láttam máshogy őt ugyan úgy mellette akartam lenni. Végül egy hotelbe keveredünk a szabadságunk alatt és az alatt az idő alatt alakult ki a dolog. - vázolja fel röviden szerelmünk történetét.
- Huh akkor meg volt a felfedezés és a kételj meg minden más a zavar meg a többi. - mosolyog. Egy darabig erről beszélgettünk meg más dolgok is szóba kerültek. Aztán volt bent az orvos meg vizsgált aztán közölte hogy minden rendben és holnap reggel távozhatok. Nagyon örültem neki nem szívesen maradok a kórházban a szükségesnél több.