A maffiavezér fia

8 fejezet

𝐒 𝐎 𝐅 𝐈 𝐀

A hajnal sugarak megvakítják a szememet,felemelkedem az asztalomtól és hátra dőlve a széken kinyujtózom.Egész éjszaka dolgoztam,fogalmam sincs mikor nyomott el végül az álom.

Az hogy egy olyan ember után nyomozok,akit nem ismerek,nem tudom hogy néz ki,nem tudom a nevét,a címét...fárasztó és idegesítő.Jason a segítségét ajánlotta,hogy megtaláljam apám gyilkosát,de most úgy tűnik fikarcnyit sem érdekli,és ráadásul Jonathan holnap reggel tér vissza az utazásról.

Felkelek a székről és ásítozva megyek a konyháig,lefőzök egy adag kávét és szememet csukva kavargatom el benne a cukrot és a tejet.

-Hosszú este?-érkezik a hang mögülem,mire összerezzenek.

-Hát te?-kérdezem a hátamnál ácsorgó Jasontől.

-Érdekelt mire jutottál,a keresgélésben!-vette kezébe a mappákat amit magammal hoztam a konyhába.

A kávémat a pultra tettem és Jason mellé könyökölve kezdtem olvasni a leírtakat.

-E szerint.-mutatok a kék mappára.-Apám már három napja halott volt,tehát még mielőtt eltűnt volna,de mindketten tudjuk hogy ez nem igaz...

-És még?-nézett rám érdeklődő tekintettel,amiben egy percre elvesztem de hamar visszatértem a valóságba.

-Ennyi,csak ennyire jutottam.-sóhajtottam fel és felnéztem.

-Ma,elmegyek a kaszinóba,dolgom van ott,addig keresgélj tovább!-mondta lassú,és nyugodt hangon.

-Ma?-kérdeztem vissza.-Azt ígérted ma elmegyünk a régi házunkhoz,hátha nyomot találunk!-rivallok rá.

-Csak nyugodtan,van időnk,holnap is felkel a nap!-tette hozzá ironikusan,én pedig rettentően mérges lettem amiért félvállról vette azt hogy meg akarom találni az apám gyilkosát.

-Van időnk?-fordultam felé karba tett kézzel.-Napok óta,csak rád várok,azt ígérted segítesz,de igazából csak hátráltatsz Jason!-Istenem,már ordibálok.

-Nyugodj meg!Segíteni fogok,csak nem most!-a hangja lágy és kemény egyszerre,mintha követelné hogy adjak neki igazat mindenben.

-Áh,szóval nem most!-mondtam lecsillapítva a hangomat.

-Sofia!-sóhajtja fel nevemet.

-Menj csak!Dolgod van!-mondtam,és ismét a mappákat olvastam.

Be kellett vallanom,hogy igaza volt,nem rohanhatok össze vissza a városban,hátha valaki elém áll hogy "Szia én öltem meg az apád bocsi " .Úgyhogy maradtak a mappák,gyilkosságokról és eltűnt személyekről.

A délutánt olyan nyomozással töltöttem ami nem vezet sehova,folyton ugyanott lyukadok ki,a semminél.Folyton arra gondolok,mi van ha Jason többet tud mint amennyit elárul?

Elmélkedésemből a telefonom csörgése ébresztett fel,az egyik beépített ember Jonathan köréből hívott.

-Igen?-vettem fel a telefont.

-Asszonyom,azt kérte szóljunk ha bármit észlelünk a felhelyezett kamerák kapcsán.-duruzsolja köteles hangon.

Miután Jonathan emberévé váltam,hozzáfértem mindenhez,így a maffia tudta nélkül a már meglévő kamerákhoz hozzá szereltem még párat,mint a szobámhoz és folyosóhoz,a házat figyelő fához,Bruno és Anasztázia szobájának bejáratához és Jason szobájába is raktam egyet.

-Igen.Mi a helyzet?-kérdezem az őrt.

-A fa,amin a házra néző kamera van,Jonathan kérésére ki akarják vágni.