A maffiavezér fia

5 fejezet

A szabály a következő:"Aki szörnyekkel küzd vigyáznia kell hogy ne váljon maga is azzá!"Mert ha szörnyetegekkel harcolsz,megeshet hogy a tetteid szörnyeteggé tesznek!Nem hajtogatható folyton az hogy a jó érdekében cselekszel rosszat,mert végül mindegy milyen szándék vezérelt,hogy a jóért vagy rosszért harcolsz,mert végül úgyis elbuksz.Az ördög sem született rossznak mégis azzá vált.

°°Sofia°°

Kora reggel már a birtok udvarában várakoztam,és habár már kétszer át gondoltam mit akarok tenni,mégsem futamodtam meg.Tudtam hogy magamnak kell megkeresnem a kérdéseimre a válaszokat,hiszen senki sem fog felbukkani a sötétből hogy válaszokkal szolgáljon.

-Bevallom,nem hittem volna hogy valóban itt leszel!-szólal meg egy hang a hátamtól,és mikor hátra néztem megláttam Jonathant és egy emberét,aki Jasonnal diskurál.

-Jason te menj a lányal!-szólt Jonathan a fiának mielőtt beszállt volna a fekete jeep-be.

-Mi a francot keresel itt?-kérdezem,mikor beszállunk a kocsiba ami követi a maffia kocsiját.

De a férfi nem válaszol,csak előkapja telefonját és pötyögtetni kezdi azt.

Bámulok ki az autó ablakán mikor egy halk csengő szólal meg mellettem.Jason azonnal felkapta telefonját és beszélgetésbe elegyedik valakivel, nem értem pontosan miről beszélnek, de az arca komoly és koncentrált.Nem tanusítok már nagy figyelmet a mellettem ülő férfira,inkább próbálom nyugtatni magam,hogy igenis helyes mindaz amit teszek. Az apámért teszem!
Ahogy továbbhaladunk a városban, egyre feszültebb és frusztráltabb vagyok.

Hirtelen a fekete jeep megáll egy elegáns, titokzatos épület előtt. Jonathan kiszáll, és várakozóan néz rám. Jelezve, hogy kövessem őt, lassan kiszállok a kocsiból. Megszédülök a felgyülemlő szorongástól, ahogy belépünk az épületbe és egy hatalmas, sötét terembe érkezünk.Mikor kigyúlt egy kis piros fény a szobában kiszúrtam hogy az egyik sarokban van egy székhez kötözött ember.Jonathan hirtelen előemelt fegyvert a táskából és felém nyújtja azt,én pedig remegő kézzel nyúlok érte.Tudom hogy én kértem arra hogy tanítson meg gyilkolni de most hirtelen kételkedni kezdtem a döntésemben.

Az első gyilkosságomnál Jonathan máris terepre visz?Ami azt jelenti hogy itt és most meg kell ölnöm valakit.

Értelmét nyeri mindaz amit Jason mondott a telefonban annak,akivel egész úton beszélt,arról számolt be hogy az ember akit meg kell hogy öljek biztonsági őrként dolgozott az egyik cégénél, pénzzel tartozott a maffiának !

-Gyerünk!Öld meg!-mondta Jonathan pehelysúlyú egyszerűséggel.

-Én...nem,nem tudom!-válaszolom remegő hangon.

-Ha nem ölöd meg,én fogom!-jelenti ki.-De biztosítom hogy akkor fájni fog neki.

Felemelem a fegyvert és közelebb lépek az ájult fickóhoz.Felé tartom a fegyvert,de nem tudom meghúzni a ravaszt,könnyek gyűlnek a szemembe,és nem tudom visszatartani a sírást.

-Nem vagy képes rá?-nevette el magát Jonathan.-Tudtam én,egy nő sosem lenne képes a maffiának dolgozni!-közli kimérten.

-Én csak...-hallom ahogy hangom megbicsaklik,és már a beszédre sem vagyok képes.

-Te csak,te csak pont olyan gyenge vagy mint az apád!-mondta fennhangon.