ℍ𝕠𝕡𝕖/𝕝𝕖𝕤𝕤

𝕄𝕠𝕘𝕪𝕠𝕣𝕠́𝕕 𝟙.

Hungaroring, a nyári szünet előtti utolsó megmérettetés, és a búcsúversenyem a McLarennel. Azt hiszem, nem hazudok, ha azt mondom, vártam már hogy eljöjjön ez a pillanat. Főleg az után, hogy Maxszel rendeződött a viszonyunk. Öhm... több, mint rendeződött. Nem kicsit rettegtem, hogy mi lesz a kettőnk végkimenetele. Ha együtt is tudnánk maradni, már ha egyáltalán együtt vagyunk, nagyjából soha, senki nem tudhatott róla. A Forma 1-ben szigorúan szabályozták az emberek közötti romantikus kapcsolatokat, rettentően sok szabályt kellett betartaniuk azoknak, akik akár ellentétes, akár a saját csapatukban találták meg a pártjukat. Mi azonban pilóták voltunk, a mi játékunk egészen más volt. Ráadásul Maxel hamarosan csapattársak leszünk, és bár közösen küzdünk a konstruktőri címért, ettől függetlenül még mindig ellenfelek voltunk, akik legfőbb célja mégis a világbajnoki cím. Nyilván, az év második felében nekem ez még nem játszott, hiszen a szerződésem is kimondta, hogy segítenek kell Maxnek. De jövőre... jövőre már egyenlő felekként fogunk küzdeni. És nem tudtam, hogy a kapcsolatunk kibírt volna-e ennyit. Csak reménykedtem, hogy valahogy megoldjuk, mint eddig mindent.

Valamikor késő délelőtt sikerült felkelnem Ausztriában, Max ölelésében. Igaz alig pár órát aludtunk csak, évek óta nem pihentem ilyen jól. Pontosabban, anyám halála óta gyötört az álmatlanság, ám most kivételesen nem jött elő. Azt hiszem, sosem fogom elfelejteni Max reggeli látványát. A takaró lecsúszott a csípőjéig, a pólója pedig kissé felgyűrődött, így szabadon tanulmányozhattam lapos hasát. Haja kócosan tapadt a huzathoz, arcán néhol meglátszódtak a párna gyűrődései, amit kifejezetten édesnek találtam. Hosszú szempillái megremegtek időről időre, vonásai kisimultak, és évekkel fiatalabbnak tűnt. A délelőtti fény besütött a függönyök között, én pedig hosszú idő után nyugodtnak, és talán már egy picit boldognak is éreztem magam egyenletes légzését hallgatva. Aztán kinyitotta szemeit, és azok a tengerkék íriszek mosolyogtak vissza rám, amiket már hónapok óta csodáltam. Halkan köszöntem neki, ő azonban válasz helyett hozzám hajolt, és hosszasan megcsókolt. Nem ellenkeztem.

Sajnos azonban nem volt sok időnk egymásra. Nekem kora délután indult a gépem Budapestre, neki meg PR programokon kellett résztvennie, és csak este utazott a magángépével utánam. Ezt mát csak tetézte, hogy kivételesen nem ugyan abba a hotelben szállt meg a csapatunk, ami egyébként kifejezetten ritkán fordult elő az elmúlt években.

Budapest az egyik kedvenc városom volt Európában, és nem csak azért, mert olcsónak számított a többi helyszínhez képest. Az idő múltával egyre többen ismertek fel az utcákon sajnos, de egyébként kifejezetten szerettem felfedezni a belvárost, akár egyedül, akár társaságban. A futópad helyett legtöbbször inkább a budai oldalon lévő rakpartot választottam, ott kevesebb emberrel találkoztam, és nem is mindig volt sík a terep. És bár egészen korán érkeztem a helyszínre, szabadidőm nemigen maradt. Búcsúztam a McLarentől, és a PR csapat meg akarta adni a módját rendesen az egésznek. Mind Lando, mind az én legnagyobb bánatomra hihetetlenül sok videót forgattak le, mind sztorinak valót, mind később, a YouTube csatornára szánt kihívásokat. Emellett egy tonna aláírnivalóm is akadt, sapkában át a mini sisakokon keresztül minden, így a teljes szerdai napom erre ment el, és félő volt, hogy összeszedtem egy ínhüvely gyulladást.

Aztán el is értünk a csütörtökhöz, amikor már mindannyian a pályán tartózkodtunk. Maxet hétfő reggel óta nem láttam, egyszerűen annyira elhavaztak a feladatok, hogy hiába voltunk egy városban, egyszerűen nem volt lehetúségünk találkozni. A helyzetet pedig a külön hotelek sem segítették, általában ha meg akartunk beszélni valamit, csak elsétáltunk a másik szobájába, és kész. Most azonban gyenge 2km választott el minket, arról nem beszélve, hogy míg én a budai oldalon a Hiltonban szálltam meg, addig ő a pesti oldalon a Four Seasonsban vendégeskedett, és mivel a pilóták és a csapatok többsége itt szállt meg, a rajongók rendszeresen portyáztak a két szálloda között.