Fehér Farkas (SZÜNETEL)

XXX. (16+)

Leah

Mint mindig, most is csodálatos napos idő volt Wakandában. Mosolyogva sétáltam le a kunyhó felé és nem ért meglepetésként, hogy a hegyesfülűt itt találom. Egyenesen kihúzva magát nézte a tájat. Azt hittem rám sem néz, de megvárta amíg mellé léptem és megszólalt.

- Hogy érzed magad? – Ez az érdeklődés annál váratlanabb volt.

- Jól...igazán jól.

- Mire vagy kíváncsi? – Sejtelmes tekintettel fordult felém.

- Mindenre. – Vágtam rá.  – Bár ami azt illeti, James már...

- Tudom, látom a szemeden. Egyszerre nézel rám hálával és némi megvetéssel. – Namor ennél jobban meg sem fogalmazhatta volna.

- Ne firtassuk, ugye?

- Felesleges. Ami a szülést illeti, én csak tettem a dolgom. Imádkoztam IxChel-hez.

- Ő kicsoda?

- Az egyik legősibb és legsokoldalúbb istennő. Ő segített neked világra hozni a gyermeked. Előbb-utóbb engedni fogja, hogy emlékezz rá, ha méltónak talál.

- Engedi? Ezt nem értem. – Ráztam értetlenül a fejem.

- Most még nem is kell értened.

- Hát jó. – Hajtottam le a fejem szomorúan. – Mindenesetre szeretném meghálálni, amit tettél.

- Nincs szükség rá. Tartoztam Shurinak. Tovább nem is időzhetek itt, azt hiszem. – Ezzel egy időben besétált a vízbe. – Szép életet, Leah! – Enyhén meghajolva vetett rám egy utolsó pillantást majd eltűnt a víz hullámai közt.

Egy ideig bámultam a messzeségbe a gondolataimmal együtt. Eljött az ideje, hogy Shurit is felkeressem.

- Szia! – Óvatosan léptem a laborba, ahol épp ügyködött valamin Wakanda ifjú királynője.

- Leah! Miért nem pihensz?! Minden rendben?! – Aggódva kapta rám a tekintetét.

- Minden rendben van, Shuri! James és a pici elaludt. Én pedig válaszokat kerestem.

- Beszéltél Namorral? – Arckifejezése megváltozott, amint kimondta a nevét.

- Igen. – Nagy levegőt vettem és igyekeztem nem elsírni magam. - Shuri, nagyon sajnálom! James mindent elmesélt...-Megtörtem. Shuri is szipogni kezdett. - Úgy sajnálom, hogy nem lehettem veled! Hogy nem tudtam segíteni...a gyászban...mindenben. – Egymásra borulva zokogtunk.

- Lényeg, hogy most itt vagy! Annyira örülök, hogy jól vagytok, Leah! Már...már az őrület határán voltunk. Sosem láttam Barnest ennyire rossz állapotban. Ez a helyzet pedig Namorral...nem is lehetne bonyolultabb.

- Szörnyen érzem magam. – Hajtottam le a fejem bűnbánóan.

- Nem tehetsz semmiről, Leah! Végre itt vagy és a baba is épségben világra jött!

- Nélküled nem lennénk itt! – Könnyes szemmel szorítottam meg a kezét. – Még így is, hogy ennyi fájdalom ért, nem hagytad cserben a családomat. Nem tudok ezért elég hálás lenni!

- Te is megtetted volna értem.

- Nem is kérdés.

Még egy közös sírás után maradtam a laborban és figyelmesen hallgattam Shurit ahogy az uralkodás hogyanjait ecseteli. Rendkívül büszke vagyok rá, kiválóan helyt áll, segítőkész és igazságos uralkodója ennek a csodás országnak.