Talán a múlt a jövőm? -Pablo Gavi-

❷❸

De hiába hallotta, ha ignorál.

- Gavi . . . légyszi. Gavi . . .

Mondtam már sírva.

- Mi bajod Sara?

Kérdezte flegmán és fel se nézett a telójából.

- Én. . . Én. . .

- Te?

Kérdezte és végre ide nézett.
Én csak a kezemet néztem és ahogy minden vörös lett körülötte.
Gavi rögtön felugrott és futva jött oda hozzám.

- Sara mi a jó istent csináltál? Ahjj. . .
Kérdezte idegesen.

- Bocsánat. . .

Mondtam és még jobban sírtam.
Tudtam, hogy mostmár tényleg haragszik rám.

- Shhh semmi baj Törpe, nyugi.

Mondta sokkal kedvesebb hangon.
Felvett az ölébe és felvitt a fürdőszobába.
Letett a csap elé és elővett egy elsősegély dobozt.
Ijedten néztem rá.

- Nyugi San, jó kezekben vagy.

Mondta nyugodt és kiegyensúlyozott hangon egy mosoly kíséretében.
Oda állt mögém és erősen neki nyomott a csapnak mert tudta, hogyha rajtam múlik elfutok.
De így, ha akarnék se tudnék.
Megnyitotta a csapot és megfogta a kezemet. Tudom, hogy leszeretné mosni, de én félek. Próbáltam elhúzni, de ő valahogy sokkal erősebbnek bizonyult.

- Ne. . .Ne. . .Gavi, légyszíves. . .Gavi.

Kérleltem, de nem engedett.

*Gavi szemszöge*

Ahj komolyan mondom, hogy kezdem nem bírni. Annyira fél ahjj. De muszály.

- Ha úgy jobb fordulj el.

Engedtem egy kicsit, hogyha szeretne megtudjon fordulni. Meg is tette. Fejét erősen vállamba furta.

- Mehet?

- Ühüm.

Mondta szomorúan, miközben könnyeitől már át ázott a pólóm.
A víz szépen le is tisztította a vért a kezéről.
Na de Sara. . .
Ő konkrétan kimart belőlem egy darabot.

- Sajnálom kislány, de most még rosszabb jön.

- A fertőtlenítés.

Felelte a lehető legszomorúbb hangon.

- Pontosan.