Ő nem hangosította ki apumat, sőt még egy kicsit távolabb is állt.
Azt nem hallottam, hogy pontosan mit beszéltek, de Gavi helyeslően bólogatott és folyton azt ismételgette, hogy „aha" „persze" „hogyne".
*Gavi szemszöge*
- Szia Gavi fiam, bocsánat, hogy ilyen későn zaklatlak, de lenne pár sűrgős megbeszélni valónk.
- Semmi gond, mondja csak.
- Szóval egy hétre elkellett utaznom, de Sara nem volt otthon, és én elvittem az egyetlen kulcsot. Szóval most nem tud bejutni a házba . . .
- Szóval? . . .
- Szóval arra gondoltam, hogy erre az egy hétre nem tudnád befogadni?
- De, persze!
- Tényleg nem gond?
- Dehogy is uram!
- Te vagy a legnagyobb szerencsém Gavi! Köszönöm!
*Sara szemszöge*
Úgy látom letette, végre. El is indult felém, a világ talán legnagyobb mosolyával.
Mikor ide ért csak úgy szó nélkül megölelt.
Miután elváltunk, a boldog mosoly átváltott inkább ilyen „ezt megszívtad" pimasz vigyorra.
ESTÁS LEYENDO
Talán a múlt a jövőm? -Pablo Gavi-
RomanceSara Hernández a híres Barca játékosok edzőjének lánya. Mindenki azt gondolja hogy könnyű az élete de lehet nem is ismeri igazából senki...A megfelelési kényszer ami egy életen át elkisér? A fájdalom amikor a múlt miatt szenvedsz? És ő egyedül van...
