❷❻

353 16 2
                                    

Már 30 perc telt el és én még csak odáig se jutottam el, hogy azt a pólót, ami rajtam van levegyem. Már úgy igazából elgondolkodtam azon, hogy szóljak Gavinak, mert a kezen így is rohadtul megfájdult.
De nagy szerencsémre Gavi pont most kopogtatott be:

- Minden rendben Törpe?

- Nem, semmi sincs rendbe.

Mondtam és közben már nyitottam is az ajtót.

- Még ezt se tudtam levenni, nemhogy azt fel.

Mondtam a fiúnak, miközben először saját, majd az ő pólójára mutattam.

- Nos akkor szenvedsz még 30 percet, vagy hagyod, hogy segítsek?

- Hát. . . ha vagy olyan kedves. . .

- Persze.

Nevette el magát, és mondta kedvesen.

- Sőt, még a szememet is becsukom.

Mondta teljesen komolyan.

- Kösziii, de tényleg csukd be a szemed.

- Úgy lesz. . .

Végül vagy 15 perc alatt rendbe is szedett Gavi. És amikor felé fordultam tényleg csukva volt a szeme, de amikor hátat fordítottam láttam, hogy leskelődött, hiszen előttem volt a tükör.
Legalább okosan csinálta volna. Éppen filmet néztünk a nappaliban, amikor már  muszály volt, hogy szóbahozzam:

- Gavi?

- Igen Kicsi?

- Ugye tudod, hogy a fürdőben van tükör?

- Persze, miért?

Erre nem válaszoltam, csak vártam, hogy rájöjjön.

- Ooo. . . Bocsánat.

Mondta szégyenkezve, miközben a tarkóját vakargatta.
Én csak nevettem rajta.

- Semmi baj, semmi baj.

Talán a múlt a jövőm? -Pablo Gavi-Onde histórias criam vida. Descubra agora