A fattyú [Halálos ítélet III.]

● Epilógus ●

Epilógus

● MAXIM ●

A zsigereimben éreztem, hogy rossz ötlet lesz ez az utóesküvő Luciano módra. Nem is értem miért hitegettem magam azzal, hogy viszonylag normális estét fogunk eltölteni együtt, amikor ez a család alapból nem normális.

Bianca mondta, hogy nem egy második esküvőt akar, hanem úgymondd egy esküvői after partyt. Olyasmi lazulást - az ő szavait idézem -, aminek Moszkvában történnie kellett volna a vacsora után, csak hát nem történt. Akkor még nem egészen értettem mire gondol, hisz én csak olyan esküvőn voltam, mint amilyet mi is tartottunk. Hozzáteszem, valójában a miénk sem volt éppen átlagos éppen neki köszönhetően, csak ezt Bianca nem tudja.

Nem mondtam el neki, hogy egy héten belül tulajdonképpen mind az öt Bratva tag megkeresett azzal az indokkal, hogy rettenetes nőt vettem feleségül, és egyetértettek abban, hogy nem az én szégyenem, ha rövid időn belül beadom a válókeresetet. Utolsó kétségbeesett próbálkozás volt ez, miután az esküvőn konkrétan a képükbe röhögtem. Tudják már, hogy így terveztem ezt az egészet, de még mindig azt hiszik, hogy csak politikai megfontolásból cselekedtem, és nem azért, mert szeretem azt a nőt, akit elvettem.

Emlékeztettem őket, hogy mindvégig ők akarták, hogy megházasodjak, én többször meg akartam változtatni a törvényt. A legviccesebb az egészben az, hogy még abba is belementek volna, csak váljak el Biancától. A feleségemet nem a modora miatt tartják rettenetesnek - na jó, de igen, egy kicsit azért is -, hanem azért, mert egy cseppet sem fél tőlük. Ez pedig azt jelenti, hogy nem zsarolható, nem megvesztegethető, és ami a legfontosabb, semmivel sem tudják ellenem fordítani, ahogy sejtéseim szerint tervezték. Ez mind épp elég indok, hogy kétségbeessenek, de a pontot az i-re az tette fel, amikor kiderítették, hogy kicsoda Bianca valójában. A Cosa Nostra örököse, akik éppen akkora befolyással rendelkeznek az olaszoknál, mint én a saját hazámban. Ha ezt a két klánt összeadjuk, tulajdonképpen legyőzhetetlenek vagyunk. Ha mind az öt Bratva tag összefogott volna ellenem, akkor talán engem elpusztíthattak volna, de így már esélyük sincs rá. Azt próbálták nekem sugallni, hogy Bianca szégyent hoz rám a viselkedésével, és nem éri meg vele maradni, Cosa Nostra ide vagy oda. A leghiggadtabban közöltem mindnyájukkal, hogy eszem ágában sincs elválni, és ha még egy rossz szólnak a feleségemre, kibelezem őket. Egy ideje elkerülnek, szerencsére.

Tíz évvel ezelőtt ez a kapcsolat halálra volt ítélve, mert először meg kellett vívnom a saját csatáimat. Mindent összevetve nem bánom, hogy így alakult, mert ma már nem árthat nekünk senki. Nekem Bianca biztonsága mindig fontosabb lesz a saját vágyaimnál, de úgy tűnik, végre nem kell választanom a kettő között. Életemben először végre hátradőlhetek, és kifújhatom magam, hisz mindent megkaptam, amire valaha is vágytam. Azt hittem, majd a hatalom elégtétel lesz az elszenvedett évekért, és amúgy sem vagyok többre hivatott annál, minthogy folyamatosan küzdjek azokkal a szörnyetegekkel, akik engem is azzá tettek. Ez az énem sosem fog megváltozni, de a vérszomjas fenevad most nem rázza a láncait a belsőmben, mert elhiszem végre, hogy nem csak pusztítani vagyok képes. Ha nem is úgy, mint más emberek, de tudok kötődni, tudok gyengéd lenni, és még mosolyogni is, amitől már kevésbé érzem magam furán. A hatalom nem szabadított fel, de az igen, amikor bebizonyosodott, hogy tévedtem, amikor azt hittem, képtelen vagyok a szeretetre, és tévedtem, amikor azt hittem, nem vagyok érdemes mások szeretetére. Bianca feltétel nélküli szerelme megváltott. Nem változtatott meg egészen, és ahogy mondtam, belőlem sosem lesz mesebeli hősszerelmes, de mindent meg fogok tenni azért, hogy sose kételkedjen abban, hogy örökre mellettem van a helye.

Visszatérve az utóesküvőre, alapból gyanakodnom kellett volna, hogy minderre Nino klubbjában kerül sor. Bianca elmesélte, hogy ez a szórakozóhely már négy évtizede működik, és hamarosan ő lesz a létesítmény tulajdonosa. Mellékesen hozzátette, hogy Nina és Nino ebben a diszkóban találkozott először. Stílusosan mi ketten érkeztünk utoljára, még Irina és Szergej is előbb ideért Oroszországból. Bianca ragaszkodott hozzá, hogy a húgom is jelen legyen, mert viszonozni akarta a sok erőfeszítést, amit értünk tett. A késés természetesen nem az én számlámra írható fel.