1 évvel később... || T.Danny FF. Híres lakótárs II. Kötete || ❗️SZÜNETEL❗️

2. Rész - A lelkemet adtam volna..

Nagyon izgultam az este miatt, jobban is mint kellene szerintem. Dani miatt. Nem érzem még magam száz százalékosnak, lehet, hogy nem is kellett volna azt mondanom anyának, hogy hívja el őt. Nem is akarom látni az új barátnőjét, örülök, hogy boldog de nem akarok találkozni azzal a lánnyal. Sóhajtva simítottam végig a ruhámat majd lementem a lépcsőn ahogy hangzavart hallottam, Vikiék jöttek be éppen az ajtón.

-Szia, édesem! - Nézett rám Viki, könnyei gyűltek és egyből oda jött hozzám. Átölelt.

-Szia, Beki! - Mosolyogva ölelt át Gaben is.

-Sziasztok! - Mosolyogtam rá, most már kicsit jobb kedvem van. Mikor megláttam Danit mögöttük a gyomrom enyhén görcsbe rándult, egyedül volt.

-Szia! - Nézett rám halvány mosollyal és átölelt, végre. Nagyon óvatosan ölelt, mintha attól félne, hogy összetörök.

-Hát, a barátnőd? - Kérdeztem tőle halkan.

-Gyertek csak be! - Mondta anya közben Vikiéknek.

-Nem hívtam el magammal. - Nézett rám Dani.

-Értem. - Néztem én is rá, végig mért.

-Csinos vagy. - Simította végig a karom, libabőrős lettem. - Hogy érzed magad?

-Egy kicsit összezavarodva még. - Mosolyogtam rá halványan, ő is rám mosolygott.

-Én is össze vagyok zavarodva.

Nézett a szemembe, egy ideig bámultunk egymásra aztán anya szólt így mindketten az étkezőbe mentünk. Kellemesen telt az egész vacsora, rengeteget beszélgettünk, igyekeztem néha én is becsatlakozni a beszélgetésbe. Nagyon sok mindenre nem emlékszem de voltak dolgok amik kifejezetten előttem voltak és emlékeztem tisztán mindenre, az orvos azt mondta jót tesz a múltról beszélni. Azon kaptam magam, hogy Danit nézem ahogy mosolyogva beszélget és nevetgél a szüleimmel. Elkaptam a tekintetem mielőtt észre vette volna majd fel álltam, mindenki rémülten nézett rám.

-Csak a mosdóba megyek. - Nevettem. - Nyugi! - Mondtam mire kifújták magukat, mosolyogva mentem ki az étkezőből és egy pillanatra megálltam mert nem tudtam melyik ajtó mögött van a mosdó.

-A jobb oldali. - Szólalt meg mögöttem Dani mire megugrottam kissé, megfordultam és rá néztem. Mintha hallaná a gondolataim.

-Köszi.

Mondtam halkan, ő a falnak dőlt és engem nézett várakozóan. Megfordultam és bementem a jobb oldali ajtón a mosdóba, becsuktam az ajtót magam mögött és a csaphoz mentem. Megengedtem a hideg vizet és megmostam az arcomat, miközben megtöröltem a tükörben néztem magam. Mi lett veled, Beki? Amikor kopogtak kinyitottam az ajtót, Viki állt az ajtóban.

-Minden rendben, csajszim? - Nézett rám aggódva kissé.

-Persze, csak megmostam az arcomat. - Fogtam meg a kezét és behúztam magamhoz, Dani nem volt már ott a falnál.

-Biztos? - Lepődött meg cselekedetemen.

-Neked is fura Dani? - Néztem rá miután becsuktam az ajtót, elmosolyodott halványan és ajkába harapott.

-Nem tudja hova tenni a helyzetet, tudod a pasik néha tesze-toszák. - Nevetett halkan és legyintett egyet.

-Még valami. - Sóhajtva néztem rá, kíváncsian nézett rám. - Mindegy.. - Legyintettem inkább.

-Na, ne csigázz! - Nevetett. - Kérlek, kérdezd meg Beki. - Mosolygott, mintha tudná mit akarnék.

-Hahó. - Nyitott be anya. - Minden rendben, lánykák? - Jött be ő is.