1 évvel később... || T.Danny FF. Híres lakótárs II. Kötete || ❗️SZÜNETEL❗️

17. Rész - Gyáva vagy

* Dani szemszöge *

-Megmondtam, de ti nem hittétek.. Tényleg semmire nem vittétek. - Rappeltem, a közönség is nyomta velem. -Lá lá lá lá lálá láláláá.. -Nyomtam a végen. - Oké, köszönöm szépen Budapest park!

Mondtam majd letettem a mikrofont és hátra mentem a színpad mögé, a backstagebe mentem és leültem a kanapéra. Megdörzsöltem az arcomat és csak bámultam magam elé pár percig, kinyitottam az üveg vizet és belekortyolgattam. Nem igazán léptem fel az elmúlt egy évben, mióta előjött Beki betegsége, sokáig magamat okoltam, hogy miattam jött ki rajta ez az egész mert megcsaltam őt. Annyiszor bocsánatot kértem tőle, seggrészeg voltam amikor lefeküdtem azzal a csajjal és annyira rosszul reagált. Azért abban biztos vagyok, hogy az indított el benne valamit. Beki szerelmes volt már belém, én is szerettem őt de nem tudtam uralkodni magam. Évekig itt dugtunk lányokkal a backstageben, nem tudtam egyik napról a másikra ezt elengedni. Most már bánom és, ha visszatekerhetném az időt akkor biztosan nem csaltam volna őt meg. Akkor lehet, hogy nem lesz ez.

-Lesz egy kis buli most a koncert után, nem jössz? - Kopogott be az egyik szervező.

-Nem köszi, mindjárt indulok haza. - Dobtam a kukába az üres üveget.

-A rajongók örülnének neki. - Sóhajtott.

-Haza kell mennem. - Pakoltam össze a cuccaimat. - Sajnálom..

-Rendben, de ez is benne lett volna a fizetségbe így akkor ezt levonjuk. - Nézett rám.

-Nincs szükségem arra a pár száz ezerre, osszátok szét jutalékba.

Veregettem meg a csávó vállát majd megfogtam a táskámat és kimentem a szobából, a hátsó kijárat felé mentem és reméltem, hogy senki nem talál be. Szerencsére eljutottam a kocsimhoz, bedobtam hátra a táskámat majd elővettem a zsebemből a telefonomat. Beki órák óta nem írt és nem is válaszolt az üzenetemre, rohadtul aggódok mert egyedül van otthon. Kevin ma Szombathelyen koncertezik szóval ő sem volt otthon, kifújtam magam és felhívtam Bekit. Percekig kicsöngött de nem vette fel, a torkomban gombóc lett és elindultam haza sietve. Remélem semmi baja.

* Beki szemszöge *

-Oké.. - Motyogtam magamban törökülésben ülve. - Szóval, 20 dekagramm liszt, 2 darab tojás.. - Motyogtam csukott szemmel, előttem volt egy palacsinta recept. - Baszki.. - Sóhajtva néztem a füzetre. - Igen, 3 deci tej és 2 deci ásványvíz. - Csuktam be újra a szememet és magamban ismételgettem, harmadjára megint megakadtam, könnyeim gyűltek.

-Beki! - Hallottam Dani hangját lentről, fel álltam és lementem.

-Szia! - Mosolyogtam rá.

-Hívtalak vagy százszor, miért nem vetted fel?! - Jött oda hozzám aggódva. - Jól vagy? - Nézett végig rajtam és körbe járt.

-Igen. - Néztem rá. - Elfelejtettem hová tettem a telefonomat.. - Mondtam halkan.

-Hogy hogy elfelejtetted? - Nézett rám sóhajtva s átölelt, megpuszilta ajkaim. - Nagyon aggódtam érted az egész fellépés alatt..

-Milyen fellépés? - Néztem rá összezavarodottan.

-Budapest park, de mondtam már neked párszor.. - Sóhajtott.

-Bocsánat. - Sóhajtottam nagyot. - Na és milyen volt?

-Aggódtam szóval nem igazán tudtam jól érezni magamat.. - Vette le a cipőjét és a kabátját is. - Keressük meg a telefonodat.. Hol használtad utoljára? - Sóhajtott.

-Nem tudom. - Néztem rá vállat vonva.

-Mit csináltál ma? - Nézett rám és eltűrte a hajamat, nagy szemekkel néztem rá. - Beki? - Kérdezte halkan.

-Nem tudom, én palacsinta receptet tanultam most az ágyon de előtte.. - Próbáltam felidézni. - Talán a konyhában voltam..

-Beki, jól vagy? - Nézett rám sóhajtva. - Nem emlékszel dolgokra mostanában..

-Biztos a gyógyszer mellékhatása.. - Követtem őt a konyhába, körbe nézett sóhajtva.

-Mi ez a kupi? - Nézett körbe hülyén.

-Ja, most már emlékszem.. Palacsintát akartam sütni neked de elfelejtettem a receptet... - Nevettem halkan.

-Oh, Beki.. - Sóhajtva kezdett el elpakolni és a hűtőbe vissza tenni a dolgokat. - Na ez legalább meg van.. - Vette ki a telefonomat a hűtőből.

-Nem is emlékszem, hogy oda tettem.. - Vettem el tőle ahogy oda adta és megnéztem az értesítéseket. - Miért hívtál ilyen sokszor? - Néztem rá.

-Bassza meg.. - Vágta be a hűtő ajtót. - Vedd a cipődet. - Vette elő a telefonját.

-Baj van? - Kérdeztem halkan, elővette a telefonját és a füléhez emelte.

-Szia Viki, átvinném Bekit. - Mondta engem nézve, szipogott egyet.

* Viki szemszöge *

-Dani, nem hagyhatod csak így itt mint egy kóbor állatot.. - Néztem rá felvont szemöldökkel.

-De nem bírom, valami van vele.. - Támasztotta a fejét az asztalon könyökölve.

-Pont most kellene mellette lenned. - Nevettem halkan. - Gyáván viselkedsz, ugye tudod?

-Tudom, de ez van. - Állt fel. - A kibaszott hűtőben találtam meg a telefonját és vagy hatszázszor megkérdez tőlem mindent..

-Akkor hatszázszor el kéne neki mondanod, nem áthozni ide.. - Néztem rá hülyén. - Ne értsd félre, szívesen fogadjuk de nem hagyhatod őt így magára..

-Nem tudom tovább nézni, ahogy romlik az állapota.. - Nézett rám könnyes szemekkel. - Mindennap rettegek, hogy mi lesz, ha már engem sem fog megismerni...

-Önző vagy. - Néztem a szemébe. - Csak leakarod venni a terhet a válladról, hisz úgy sem fog rá emlékezni, hogy elhagytad..

-Kérlek vigyázzatok rá pár napig. - Mondta halkan. - Időre van szükségem..

-Ha Beki rendbe jön én elfogom neki mondani, hogy nem voltál mellette amikor szüksége lett volna rád. - Néztem a szemébe. - Erre mérget vehetsz, Dani..

-Ha rendbe jön.. - Motyogta és felvette a kabátját.

-Lépj csak le, remélem jól fogsz majd aludni.. - Nevettem.

-Itt jó helyen lesz Beki, szóval legalább egy kicsit aludhatok..

Mondta majd kiment becsapva az ajtót, megforgattam szemeim és forraltam vizet a teához. Tettem a bögrébe cukrot majd egy teafiltert és ráöntöttem a vizet, a szobába mentem ahol Gaben és Beki a tévét nézték és beszélgettek.

-Hoztam neked teát, csajszi! - Mosolyogtam rá.

-Nekem nem? - Nevetett Gaben, Beki elvette óvatosan a a bögrét.

-Köszönöm! - Mosolygott rám. - Dani kint van? - Nézett rám nagy szemekkel. Bazd meg, Dani.

-Dolga volt, ezért hozott el hozzánk. - Mosolyogva ültem le mellé így ő volt középen, rohadtul haragszom most Danira.

-Mostanában elfoglalt, sokat vagyok egyedül. - Mondta Beki.

-Igen? - Sóhajtottam és a haját simogattam. - És egyedül vagy otthon is?

-Többnyire igen.. - Vont vállat, Gabennel össze néztünk.

-És miket szoktál csinálni? - Sóhajtottam.

-Sok mindent elfelejtek ezért igyekszem tanulni. - Húzta magához a táskáját és kivett belőle egy vastag füzetet és kinyitotta, tele volt receptekkel és információkkal.

-Ez jó ötlet, így eltudod olvasni őket! - Mosolyogva néztem amiket leírt, a gyomrom liftezett mert nagyon aggódok érte én is.