Te vagy a megmentőm! /BEFEJEZETT/

Tizenkettedik fejezet

Másnap épp mentem ki az ajtón, ki a kis kertünkbe és megláttam megint Victort a szomszédba. Így hát, ahogy tegnap is eldöntöttem tartom tőle a távolságot.
-Szia szomszédlány-köszönt vigyorogva
-Hali
-Ma van kedved egy kicsit csavarogni?
-Nincs-erre elég megbántva nézett rám, szóval kijavítottam magam
-Vagyis most a nagyinak kell segítenem-hazudtam gyorsan, mivel megsajnáltam
-Jó, akkor majd máskor-mondta mosolyogva, majd bement a házba.
Nem szívesen hazudtam neki, de muszáj volt, mivan ha megint baj lesz. Szegényt azért megsajnáltam, látszott rajta, hogy igen elment volna velem valahova. Ezek szerint akkor ő is megkedvelt, ahogy én is őt, de mivan ha ez csak egy álca? Félek, hogy megint az történik, mint Ericcel.
Így teltek a napok mindig mondtam valami kifogást Victornak utána már nem is kérdezte, hogy elmenyjünk valahova. Jobb lesz ez így. Beszéltem Sarahnak erről, szerinte ez hülyeség amit csinálok és jóba kéne lennem vele, de én megmagyaráztam neki és rám hagyta. Lementem a lépcsőn ebédelni és olyan isteni illatokat éreztem, hogy már alig vártam, hogy egyek. Leültünk az asztalhoz és elkezdtünk enni.
-Mi a baj kisunokám?-kérdezte nagyi- Olyan bánatosnak tűnsz
-Áhh semmi...
Amióta nem beszélgetek Victorral azóta tényleg szomorúbb vagyok, hisz felvidított, de jobb ez így.
-Szerinted ezt majd el is hiszem-nézett rám szigorúan
-Jólvan elmondom. Victorral egy ideje már nem beszélünk
-Dehát miért?-kérdezte nagyapa
-Félek, hogy ugyanaz lesz, mint Ericcel
-Dehát Victor és Eric különböznek, egyáltalán nem egyformák-mondta nagyi
-Igen, de mivan ha mégis? Nem akarom, hogy baj legyen és kész
Ezután ettünk tovább és a nagyiék nem mondtak már semmit. Kimentem az erkélyemre és láttam, hogy a szomszédba is valaki az erkélyen van, mégpedig Victor.
-Szia-köszöntem neki
-Csá-mondta flegmán-Miért kerülsz?
-Én nem kerüllek-hazudtam
-Szerinted el is hiszem. Akármikor hívtalak valahova mindig valami kifogást mondtál rá. Nem igaz, hogy egyszer se értél rá. Pedig szerintem semmi rosszat nem tettem-mondta értetlenül
Szegényt nagyon megsajnáltam. De nem tehetek mást, nem szabad! Ugyanis egy valamit megtanultam, hogy nem szabad bízni nagyon senkibe, főleg a férfiakban. Davidba és Ericbe se szabad, lehet akkor Victor is olyan, és én azt nem szeretném megtapasztalni.
-Mennem kell-mondtam gyorsan
-Jó menyj, ahogy szoktad. Csak válaszolj valamire. Tettem valami rosszat?
-Nem. Szomszédok vagyunk nem kell annyira jóba lennünk-mondtam neki
Ezután bementem, lehet hogy megbántottam, de lehet hogy nem. Bárhogy is volt, így a legeslegjobb nekem.

Teltek a napok, túl sok érdekesség nem történt. A nagyiékkal eldöntöttük, hogy hétvégén lemegyünk a partra, mivel már szombat van és mára beszéltük meg, ezért gyorsan kerestem egy fürdőruhát és amit fölé veszek. Lementünk én kiterítettem a törülközőt, a nagyiék is és én bementem a vízbe. Jókat úszkáltam, az idő és a víz is kellemes volt. Miután kiúszkáltam magam, kimentem a vízből, láttam, hogy Victor is a parton van, de nem foglalkoztam vele és a jól kinéző testével sem, áhh dehogy. Aztán inkább elfordítottam a fejemet és mentem volna a törülközőmhöz, de valaki megállított.
-Szia édes-mondta egy magas fiú
-Hagyj békén és nem szia-mondtam flegmán
-Miért vagy ilyen, pedig egész jó tested van-erre egyből magamra tekertem a törülközőt, majd elindultam
-Hé ne olyan sietősen-majd elkapta a karomat és ravaszul elmosolyodott-Hogy hívnak?
-Valahogy
-Olyan bunkó vagy, pedig én csak beszélgetni akarok
-De én nem-majd megfogta a derekamat, én próbáltam kiszabadulni a kezei közül, de nem igazán sikerült.
-Engedj már el!-mondtam neki dühösen
-Nem előtte játszunk
Kapálóztam, de ő erősebb volt nálam, majd valaki ellökte tőlem
-Hagyd őt békén!-mondta a megmentőm, aki nem más volt, mint Victor
-Különben?
-Különben szétverem azt a hülye fejed!-mondta dühösen, a pali csak a képébe röhögött, erre Victor beütött neki egy nagyot.
-Csak ennyit tudsz?-a srác elkezdte provokálni Victort
-Hagyd, inkább menyjünk-mondtam neki és megfogtam a kezét, majd elindult velem
-Elég baj, hogy egy ribanccal vagy együtt
Ennyi kellett Victor úgy neki esett, ütötte, ahogy csak tudta, közbe a nagyiék is idejöttek és nagyapa nagy nehezen szétválasztotta őket.
-Ne merd őt ribancnak hívni, különben kinyírlak-mondta Victor dühösen.
Az arca egy kissé sebes volt, de a srácéhoz képest semmiség volt.
Ezután nagy nehezen eljöttünk és hazamentünk, Victort is rábeszéltem, hogy jöjjön velünk, mivel lekell ápolnom a sebeit, mert oké, hogy annyira nem sebes, de azért egy két helyen véres és az ütéseket bekell kenni, hogy gyorsabban gyógyuljon.
-Mondom nem szükséges-mondta már vagy sokadszorra
-De szükséges, ugyanis miattam verekedtél és segítettél is nekem, szóval visszaszeretném adni.

Pont a házunkhoz értem, a nagyiék már előre mentek, így már ők bent vannak. Bementünk, fel az emeletre, be a fürdőbe, Victor pedig követett.
-Támaszkodj a kézmosó mellé-utasítottam és ő így is tett
Elővettem amik kellettek és Victor fejéhez emeltem a törülközőt.
-Áuh-szisszent fel
-Bocsi, óvatosabb leszek-mondtam