Te vagy a megmentőm! /BEFEJEZETT/

Huszonhatodik rész

Szia-köszönt Victor
-Hogy hogy itt vagy?--kérdeztem meglepve
-Sétálhatnánk, beszélni szeretnék veled-mondta nekem komolyan
-Jó várj, máris jövök-felhúztam a cipőmet meg egy felsőt, majd kimentem és elindultunk.

-Miről akartál velem beszélgetni?-kérdeztem érdeklődve
-Hát nemtudom hogy kezdjek bele-mondta bizonytalanul-Tudod nagyon bírlak
-Én is téged-mondtam mosolyogva
Örülök, hogy így gondolja!
-De egy ideje már többet érzek irántad, mint barátság-mikor ezt mondta megállt és én is, majd velem szembe fordult
Ezt most komoly? Ugye nem csak álmodok??

-Tetszik a szemed, a mosolyod, a kedvességed, minden. Vigyázni akarok rád, megvédeni, megvigasztalni, boldoggá tenni. Azt akarom, hogy velem legyél és hogy mindig a gyönyörű mosolyodat láthassam. Szerelmes vagyok beléd. Lehet, hogy te nem érzel így, de muszáj volt elmondanom.-mondta a szemembe nézve, én egyszerűen szóhoz se tudtam jutni. Tehát, akkor a nagyinak igaza volt. Ugyanúgy érez, ahogyan én. Ő is szeret.
-Valamit nekem is elkell mondanom-erre igen felfigyelt, ezért folytattam-Tudod nagyon megkedveltelek és számomra jó barát vagy-mikor ezt mondtam mintha csalódott fejet vágott volna-Szerintem jó fej kedves, rendes srác. Meg persze nagyon jól nézel ki-erre elvigyorodott-Szóval arra akarok kilyukadni, hogy egy ideje én is érzek valamit irántad, eleinte azt hittem, hogy ez csak valamiféle hála, amiért rendes vagy velem. De aztán rájöttem, hogy ez sokkal több-majd elmosolyodtam-Én is szerelmes vagyok beléd-mondtam végül ki végre.

A szívem úgy vert, mintha kiakarna ugrani, de mintha meg is könnyebültem volna. Ezután elmosolyodott, majd közelebb lépett hozzám és én is így tettem. Majd magához húzott, és szorosan megfogta a derekamat, én pedig a nyaka köré kulcsoltam a kezeimet és megcsókolt. Akkor a gyomrom olyan volt mintha liftezett volna és a szívem még mindig úgy vert, mint egy őrült. Percekig csak csókolóztunk, de sajnos levegőhiány miatt elkellett húzódnunk egymástól.
-Ezt már mióta megakartam tenni-mondta, erre pedig csak elvigyorodtam
-Leszel a barátnőm?
-Igen-majd megint átkaroltam és kaptam mégegy csókot. Miután kiturbékoltuk magunkat elindultunk a házunk felé.
-Akkor én lassan megyek-mondtam neki
-Jó holnap találkozunk-fogta meg a kezeimet
-Szia
-Szia-majd megcsókoltuk egymást megint

Bementem a házba széles vigyorral, majd felszaladtam a szobámba és Sarahnak egyből elújságoltam a hírt.  Együtt örültünk, szóval miután kitomboltuk magunkat én letettem a telefont.A nagyiékat hagytam, mivel lehet, hogy már pihennek. Majd én is lefeküdtem aludni.

Másnap gyorsan elkészültem és mentem is munkába. Mikor megérkeztem egyből mosogatni indultam, mivel ezen a héten odalettem beosztva. Már elég sokan vagyunk a gyorsétterembe dolgozók, ezért a főnök azt mondta, hogy jövő héttől kezdve mindenki egy megadott helyen fog dolgozni, tehát akkor már nem lesz ez a variálás. Elvileg ezen a héten valamikor a fizetésünket is megkapjuk. Egyébként már nemcsak a pultnál fogjuk felvenni a rendelést, hanem rendesen úgymond pincérkedni is fogunk.

Miután lejárt a munkaidőm fáradtan mentem haza és bedőltem az ágyamba, majd elaludtam. Valamikor este hét felé kelhettem fel és lementem enni.

-Sziasztok-köszöntem a nagyiéknak
-Szia
-Szia-köszönt a nagyapa is
-Milyen volt a napod?-kérdezte nagyi
-Elég fárasztó-majd ásítottam egyet
-Igen gondoltuk, ugyanis mikor benyitott a nagymamád aludtál-mondta nagyapa
-Hidd el Sally nem kell ezt csinálnod, ha nem akarod-mondta a nagyi megint
-De akarom, nyugi, én döntöttem így és igen lehet fáradt vagyok, de majd kipihenem magam és minden megy tovább-nyugtattam őket

Ettem, aztán felmentem a szobámba, elvégeztem az esti dolgaimat, majd elaludtam.

Másnap ugyanúgy indultam munkába és csináltam a dolgaimat, Victorral nemtudom mikor találkozunk, mivel neki is kell dolgoznia, de azt mondta, hogy mindenféleképpen szakítunk rá időt. Engem nem zavar a dolog, jó egy kicsit, de teljesen érthető, hisz mindketten elvagyunk foglalva.

Délután kiindultam a gyorsétteremből, majd megláttam őt. Egyből odarohantam hozzá és megöleltem.
-Szia-köszöntem neki, majd megcsókoltuk egymást
-Szia,csak nem hiányoztam?-kérdezte egy sunyi mosollyal
-Egy kicsit-hazudtam-Jó nagyon, de hogyhogy itt vagy?
-Jöttem, hogy hazavigyem a barátnőmet
De cuki ez a srác.
-Imádlak-mondtam neki mosolyogva.

Beszálltunk a kocsiba és odaadott nekem egy zacskót, belenéztem és volt benne fanta, hamburger és sült krumpli, meg persze egy csokis muffin is.
-Te hoztál nekem kaját?-kérdeztem meglepve
-Gondoltam biztos éhes vagy-mondta mosolyogva
Hát mindjárt megzabálom, de komolyan mondom! Olyan szorosan megöleltem, annyira boldog voltam, hogy gondolt rám.
-Te kérsz?-kérdeztem tőle, de ő csak megrázta a fejét
-Nem, edd nyugodtan, én már ettem

Megfogadtam a tanácsát és nyugodtan eszegettem miközben mentünk hazafelé és próbáltam nem összekajázni a kocsit, annak Victor biztos nem örült volna, de ez nem következett be, szerencsére.
Majd megérkeztünk egy erdős részre.
Értetlenül fordultam Victor felé.
-Meglepi-nézett rám vigyorogva
Erre csak bólintottam, mivel tudtam, hogy úgy se mondja el, hogy hol vagyunk

Kiszállt és én is ki akartam szállni, de megállított, majd odajött az én oldalamra és nyújtotta a kezét.
-Hölgyem
-Köszönöm, uram
Én egyből megfogtam a kezét, majd kiszálltam, az ajtót becsuktuk és elindultunk egy ösvény felé. Annyira kíváncsi voltam, de inkább nem szóltam, hanem türelmesen vártam. Egy ideje mehettünk, amikor megláttam egy táblát, amin egy állatkert felirat szerepelt.