Te vagy a megmentőm! /BEFEJEZETT/

Tizenhetedik fejezet

-Már be se jössz?
-Majd később-kacsintott
-Amúgy benne vannak-utaltam arra,hogy a nagyszüleim szívesen elmennek az övéivel kirándulni
-Jó akkor szólok otthon, aztán egy óra múlva visszajövök hozzád-mondta vigyorogva
-Minek?-értetlenkedtem
-Hogy hogy minek?-értetlenkedett tovább
Hát nagyon jól nézünk ki mondhatom...
-Hát azt kérdezem, én elvagyok egyedül, nem akarom, hogy itt rontsd nekem a levegőt-viccelődtem vele
-Jólvan akkor-majd eljátszotta, mint aki megsértődött
-Naa, gyere, majd legalább idegesítsük egymást, ahogy szoktuk, tudod, hogy csak vicceltem-moondtam neki és finoman megrángattam
-Jólvan tudom, hogy te ilyen kis vicces vagy, na megyek, majd jövök-majd kirohant az ajtón? Nem értem miért rohant, de mindegy, szerintem jobb is ha inkább ráhagyom ezt a dolgot!
-Jó-kiabáltam utána, de annyira szaladt, hogy amúgy tuti nem hallotta meg, na mindegy...

Egy óra múlva visszajött, én pedig beengedtem, a nagyiék pedig már elmentek a szomszédokkal együtt.
-Mit csináljunk kis vigyori?-kérdeztem, mivel addigra már a szaladós jómadár is visszatért
-Nemtudom törpike-mondta vigyorogva
-Mi az, hogy törpike?-kérdeztem tetettett felháborodással
-Az vagy-mondta lazán Victor
Na várjál adok én neked olyan törpikét!

Erre fogtam és neki dobtam egy párnát.
-Párnacsataa-elkiabálta magát és fejbedobott
Elvoltunk ezzel egy ideig, aztán kifulladva dőltünk a kanapéra. Miután kifújtuk magunkat Victor megszólalt
-Mi lenne, ha filmeznénk?
-Az jó lenne-egyeztem bele
-Mit nézzünk?-kérdezte
-Nekem mindegy, válassz te

Bekapcsoltuk a tévét és elkezdtünk nézni egy vígjátékot, amit Victor javasolt és totál szétröhögtük magunkat.
-Ez nagyon jó volt-törölgettem a szememet
-Ugye? Én ezt akárhányszor láttam, mindig szétröhögtem tőle magam

Miután valamennyire lenyugodtunk, egy ideig csendbe voltunk, majd megszólaltam:
-Most én választok-mondtam neki
-Jó, de kérlek kímélj meg, a hercegnős meséktől, kérlek-könyörgött nekem
-Azt hiszed, egy csaj, csak olyanokat tud nézni?-kérdeztem karba tett kézzel
-Miért nem?-kérdezte meglepődve
-Hát nem, mondd csak neked a barátnőid 6 éves kislányok voltak?-kérdeztem kíváncsian
-Nem vagyok pedofil, hogy 6 évesekkel járjak-mondta felháborodva
-Még szerencse-mondtam erre összeborzolta a hajamat-Héé-kaptam egyből a fejemhez, hogy megigazítsam a hajamat
-Amúgy meg mi a baj a cuki mesékkel?-kérdeztem értetlenül, mivel egyáltalán nem értem, hogy mi a baj velük
Általában filmeket nézek, de néha előfordulhat hogy egy-két mesét is megnézek... 
-Tudtam! Tudtam, hogy te is nézel mesét-mondta büszkén
-Néha előfordul-mondtam vigyorogva
-Amúgy megértem, hogy szoktál meséket nézni, mivel te is kicsi vagy. Törpe-majd megsimogatta a fejemet
-Várj csak óriás-mondtam neki és kerestem egy jó filmet, amit meg is találtam, majd elindítottam a romantikus vígjátékot.

Már a felénél tartottunk, amikor megszólalt:
-Nem is olyan rossz-mondta
-Látod óriás, nem minden a mesékről szól, de legközelebb szívesen beteszek neked egyet-huncutul rávigyorogtam
Erre nem szólt semmit, csak hunyorogva rám nézett, majd nézte tovább a filmet.

-Milyen volt?-kérdeztem
-Egész jó-mondta és folyamatosan bólogatott
-Annak örülök-vigyorogtam büszkén
Ezután feljebb kúszott, majd elkezdett engem csikizni.
-Ne elég, hagyd abba-hát igen én eléggé csikis vagyok, amit Victor persze nagyon élvezett
-Nem nem-mondta és tovább csikizett, nekem meg már a könnyem is folyt a röhögéstől
-Jólvan megkegyelmezek
-Köszönöm, hogy véget vetettél szenvedésemnek-mondtam komolyan, majd elröhögtem magamat, ahogy ő is.

Ekkor pont nyitotta valaki az ajtót. Ezek szerint megjöttek a nagyiék.
-Sziasztok-köszöntek
-Jól elvagytok?-kérdezte nagyi
-Igen, ti jól éreztétek magatokat?-kérdeztem érdeklődve
-Igen, elvoltunk-mondta nagyapa
-Viszont, ha nem bánják én lassan megyek-majd felém fordult Victor-Holnap találkozunk-mondta mosolyogva
-Jó kikísérlek-mondtam és egyből felpattantam a kanapéról, majd odamentem az ajtóhoz
-Viszlát-köszönt a nagyiéknak
-Szóval akkor elmész szomszéd?-kérdeztem szomorúan
-Igen, de csak pár lépésre tőled. Meg, ha bármikor úgy döntenél nyugodtan bemászhatsz az ablakomon-sunyin elmosolyodott
-Persze persze, inkább az ajtót használnám, köszi
-Ahogy akarod, pedig élveztem volna, ahogy az ablakon próbálsz bejönni-erre csak összehúzott szemmel néztem rá
-Mostmár megyek, szia
-Szia, holnap tali-mondtam, majd elment, én pedig bezártam az ajtót

Egész este a nagyiékkal beszélgettem. Nagyon jól érezték magukat. Voltak étterembe, cukrászdába, tó parton sétálgattak, szóval nagyon elvoltak Victorék nagyszüleivel, aminek én nagyon örültem. Majd lefeküdtem aludni.

Másnap megint nyugodtan ébredtem, rémálom nélkül, aminek szintén nagyon örültem, kikeltem az ágyból, megcsináltam a szokásos dolgaimat, ettem, aztán pedig kimentem a kertbe olvasni. Már egy háromnegyed órája olvastam, amikor valami hangot hallottam a szomszédból.
-Szia szomszédlány-integetett nekem Victor egy kocsiból, ami gondolom az övé és most hozhatta ki a szervízből.
-Szia szomszéd, csak nem kocsikázni készülsz?-kérdeztem érdeklődve
-Azt majd később, végre rendbehozták és száguldozhatok-mondta vigyorogva
-Aztán óvatosan a száguldozással-mondtam szigorúan, mivel azért nem szerettem volna, hogy valami baja legyen
-Ne aggódj nem lesz gond, de egyébként, te is megtapasztalhatnád a vezetési stílusomat-mondta nagyképűen és még a hajába is beletúrt a hatás kedvéért. Én pedig alig bírtam visszatartani a kitörekvő röhögésemet.
-Ha már így fejánlottad szívesen elfogadom-vigyorogtam rá
-Később elmehetünk valamerre
-Jó-mondtam vidáman

Ezután semmi átlagos nem történt, tévéztem, segítettem a nagyinak, nagyapa dolgozik, mivel azt is kell, hogy valamiből megéljünk. Egy kis kávézóban pultos. Szóval a nagyinak besegítettem, Sarahval beszélgettem meg ilyenek.Most pedig a nagyival ülök a konyhában.
-Szóval Sarah régóta a barátnőd?
-Igen elsős korom óta-mondtam neki boldogan
-Akkor elég régóta barátnők vagytok. Örülök, hogy van egy olyan igaz barátnőd, mint Sarah-mondta mosolyogva
-Igen, én is örülök neki-mosolyogtam
-Gondolom vesztetek már össze?-erre bólintottam-Volt, hogy nagyon összevesztetek?
-Igen, de az se tartott sokáig, úgy volt, hogy reggel összevesztünk, de este már ki is békültünk.-mondtam mosolyogva
Mivel mi, ha össze is veszünk Sarahval tényleg nem tartjuk sokáig a haragot, legalábbis több napig sose haragudtunk egymásra eddig! Remélem ez nem is fog változni.