Sziasztok! Szerintem a cím mindent elárult, de azért kaptok egy kis ízelítőt a könyvből!😉
A 20 éves Emma maga mögött hagyva a múltját, próbál tiszta lappal kezdeni. Idétlen bátyjával, Danival él. És kénytelen együtt élni a vele járó viszonyokka...
Azért valljuk be, nem teljesen meséltem el mindent az életemről. Annak, hogy újra megtörténnek velem, annak nulla százalék az esélye, de azért jobb, ha megosztom veletek.De akkor mondom is.
Szerintem olyan két- három éve történhetett. Alig vártam, hogy a fiúkkal elmenjek egy buliba, ahova anyáék végre elengedtek. Szilveszter volt. Miután odaértünk, azonnal belendültünk a buliba. Komolyan, részegre ittam magam. Nagyon kínos élmény volt, még ma is rossz emlékekkel gondolok vissza. Azon az éjszakán ( fú, ez de jó szám) mindent megbántam. Volt egy fiú, asszem Bence volt a neve, de azóta nem is találkoztunk. Ugyanolyan ittas volt, mint én, szóval kvittek voltunk. Elkezdett velem őrült perverzen viselkedni, aztán meg minél előbb elakart vinni magához ( gondolom értitek).
Ez az egyik sztori, kissé letömörítve. A második pedig az, hogy én régen, hat-hét évesen nagyon szerelmes voltam Daniba. A saját tesómba. Szörnyen bánom, mert már az esküvőnket is terveztem, de fiatal voltam, és nem tudtam, hogy ilyet nem szabad. Persze Dani erről mai napig nem tud, és nem is akarom, hogy megtudja. Szerettem, de tízévesen már sokkal másabban láttam ezt a sztorit, és undorodtam magamról. Nem tudtam elhinni, hogy ilyesmit a fejembe tudtam venni, és már nagyon bánom. De valamiért így éreztem akkor. Dani fiatalabban is nagyon helyes volt, és nálam ez természetes volt. De már rájöttem, hogy ez így nem helye, és át szerettem Brúnóba. Ő tudja csak ezt egyedül, de azóta tartja a titkot. Neki is csak akkor mondtam el, amikor találkoztunk, és szóba került a téma. De nem vagyok rá büszke.
De térjünk vissza szerintem a jelenbe.
A mai nap egyszerre több dolog is történt. Reggel, miután felkeltem örömmel konstantáltam, hogy a fiúk ma nincsenek a szobámban, így a kezembe vettem a telefonom. Bekapcsoltam a netem ( nagyon rossza szokásom, este mindig kikapcsolom), és vártam, hogy megjöjjenek az üzenetek. A tiktok és egyéb üzeneteket kilőttem, és megakadt a szemem egyetlen egyen.
brunopeto: jó reggelt! Kávé?
@emma_telegdy: Jöhet:)
brunopeto: De nem én csinálom:)
@emma_telegdy: Gondoltam....
brunopeto: Fél óra múlva a kávézóban?
@emma_telegdy: Ott lesztek:)<3
brunopeto: Nem csalódtam benned, Em:)
@emma_telegdy: Én se magamba;)
brunopeto: Valaki beképzelt:)
@emma_telegdy: Nálad nem jobban:)
brunopeto: Tudom, hogy szeretsz:)
@emma_telegdy: hazugság:)
brunopeto: <3 Nehogy elkéss!!
@emma_telegdy: Úgy is mersz? :3
brunopeto: Ja. Csááááá
@emma_telegdy: byeeeeeeeeeee
Elküldtem Lillának az üzengetést, mire ezernyi szív és más emotikon érkezett, szóval örült neki. Kikászálódtam az ágyamból, majd neki álltam készülődni.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
A hajamat kiengedtem, felraktam egy leheletnyi sminket, aztán elindultam. Üzentem Daninak, hogy élek s virulok, csak elmentem kávézni. Nem írt vissza, szóval még aludt. A város reggel még nem volt annyira forgalmas, így nem kellett attól félnem, hogy egy őrült sofőr elüt. A nap már rég felkelt, szóval a napfelkeltéről lemaradtam, amit kicsit bánok, de hát ez van.
A kávézó nyitva volt, Brúnó pedig egy asztalnál ült bent. Leültem vele szembe.
-Szia -köszöntem.
-Szia. -viszonozta, majd kért két kávét.
-Tudtad, hogy ma koncertünk lesz? - kérdezte.
-Nem-ráztam meg a fejem automatikusan. - Hol lesz?
-Gödöllő.
-Az itt van, mindjárt. Kik lépnek fel? - érdeklődtem. Ugye nem azt szeretné, hogy elmenjek???????????????? Mert azt nem élném túl.
-Petiék, BSW, és mi-magyarázta, majd a szemembe nézett. - Lillával eljöttök?
-Szeretnéd?
-Igen. - mondta.
- Akkor megyünk -sóhajtottam. Nem akarom megbántani, meg úgysincs programom estére. Max ültem volna á téve előtt, de ez sokkal izgibb lenne. És túlélném. Vagyis hát remélem:)
- Kösz -kortyolt bele a kávéba, amit az imént hoztak ki.
- Mikor kezdődik?
- Nyolckor- felelte. De hétre értetek mennénk.
-Gödöllő negyven percre van-emlékeztettem, mert ha jól számolom, Lilla annyit öltözködne, hogy nem tudnánk elindulni, és ugye nincs a szomszédba a város.
-Jó, igaz- egyezett bele. _akkor hatra-javította ki magát, majd kacsintott egyet. Elpirultam, és zavartan forgattam a kanalat a kávémba.
- Dani jön?
-Akar.-vont vállat, mire megforgatta a szemem. Nem megy el sehova se úgy, hogy ne vigyen magával, vagy nem mehetek el sehova úgy, hogy ne kelljen elkísérnem. Miért?? Olyan vagyok neki, mint valami kutya, vagy én nem tudom..
Visszaérve aztán bevonultam a szobámba, és Lillával beszélgettem. Sikerült megértetnem vele, hogy nem kell délben elkezdeni készülődni, elég csak háromkor, de még így is nagy nehezen egyezett csak bele. Addig is olvastam a Trónok harcát. Tök izgi könyv, nekem eddig nagyon tetszik:)
Sziasztok! Itt van egy újabb rész! Kicsit rövid lett, de remélhetőleg tetszik! Vajon lesz valami a koncerten? Ha tetszik, vote-olj, és kommentelj!! Hali!
