Beléd szeretve /Pető Brúnó ff/♡♡♡ BEFEJEZETT ✅️

Tizenkettedik fejezet

A buli tíz körül kezdett a tető fokára állni. Decibellel üvöltött a zene, a házat ellepték az idegenek. Valami olyan érzésem volt, hogy a lányokat Manuék a Margit-szigeten szedték fel. Egyesek az asztalon táncoltak(???? OTT ESZÜNK), mások pedig elfoglalták a szobákat. A sajátomat kulcsra zártam, szóval senki se mehetett be. Még az kéne, hogy oda is beköltözzenek!

- NEM A LEGKEMÉNYEBB HAJNAL NEM A LEGKEMÉNYEBB ESTE-kezdett bele Marics a Fiatal és őrültbe full részegen amit nagy érdeklődéssel figyeltek egy páran.

-FORRÓ EZ A CSAJ, VAJON MILYEN LESZ A TESTE! - folytatta Manu, majd meghúzta a vodkás üveget. 

- Kérsz még? -nyúlt Lilla a kólás üveg felé, mire bólintottam, és figyeltem, miközben teli tölti a poharam. 

-Sziaaaaaa Lilla! Hogy s mint? - hajolt közel Laci Lillához.

-Semmi - rántotta meg a vállát.

-Miért nem bulizol??? - kérdezte.

-Nincs kedvem.

-Ne márrrrrrr! Riszáld! -rántotta fel a kanapéról.

-Hagyjál már- ült vissza Lilla, és szorosan a mellkasa elé fonta a kezét.

-Bulizz! -szólt rá erélyesebben Laci.

-Ha nem akar, akkor hagyd-mondtam.

-Te csak fogd be, jó? - fordult felém Laci, majd elhúzott a ház túlsó felébe.

-Öhm...Emma. Ne nézz oda-harapta be  a száját Lilla, mire ösztönösen abba az irányba kaptam a fejem, amit határozottan ellenzett. Már rájöttem, hogy miért. Brúnó a falnak támaszkodva, előtte egy szőke állt, és vadul smároltak. 

  Tegnap még velem.

Ma meg már mással.

-Hé, jól vagy? - kérdezte Lilla, mert látta rajtam a kétségbeesést.

-Nem-ráztam meg a fejemet, és felálltam.

-Megyünk a szobádba-döntötte el, majd felráncigált a törzshelyünkre. Visszazártam kulcsra az ajtót, aztán ledőltem az ágyamra. Patakokban folytak a könnyeim. 

-Ne sírj! -ölelt át Lilla. -Nincs miért.

-Dhee vhann! Nhem szeret...- szipogtam, és  a párnámba fújtam a fejem. 

-Hagyd a francba-ajánlotta.

-De nem akarom!! - dünnyögtem.

-Akkor nem tudok mi kezdeni veled, kicsi lány. - mondta. -Vannak szerelmek, amiket nehéz elengedni.

-Nem akarom elengedni! Azt szeretném, ha kölcsönös lenne az érzés-motyogtam a párnámba.

Rövid lett, de remélem tetszik!