Hetedik lap

121 28 1
                                    

2018.09.07.

Csak én lehetek olyan balfasz, hogy szeptember első hetében megfázom! Reggel úgy ébredtem, hogy azt éreztem, az ereimben láva folyik vér helyett. Mondjuk, lehet nem kellett volna éjfél körül a teraszon ülve néznem a csillagos eget, de már hagyomány, hogy minden szeptember hatodikán kiülök. Lehet, egy pulcsi nem ártott volna! Anya, amikor felfedezte, hogy egy zombiban is több az élet, mint bennem, pánikba esett, és a nagynénémet hívta, hogy mit kell tennie, aki ahhoz képest, hogy a földre nem lépne, ha tehetné, elég rendesen elmagyarázta, hogy mérje meg a lázam. Elrendelte, hogy egyedül kell elmennem az orvoshoz. Az orvosnál nem történt semmi különös. Megvizsgált, és kiírt a hétre. A délelőtt hátralévő részében ráfüggtem a sorozatokra, így nem vettem észre, hogy Bence írt. Több üzenetet hagyott, némelyik egészen aggodalmasnak tűnt, ami meglepett. Soha senki nem aggódott még értem anyán meg apán kívül! Bizarr dolog, ha egy olyan ember kezd el érdeklődni felőled, aki egy teljes éven át azzal szórakozott, hogy kellemetlenebbnél kellemetlenebb helyzetbe hozzon. Már az is elég fura volt, hogy megkérdezte, hogy vagyok, erre még iskola után át is jött, persze Endre társaságában, hogy odaadják az órai munkát és a házi feladatot. Végül egész kellemesen telt a hármasban töltött idő. Remélem, hogy megismétlődik!

Véres lapok ✔️✔️Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ