Véres lapok ✔️✔️

Harmincötödik lap

2018.10.05.

Ma valamiért nem akartam iskolába menni! Ez nálam nem újdonság, de az inger, hogy kihagyjam az egész napot, sokkal erősebb volt, mint bármikor máskor! Egy érzés ragadott magával, és bármit is tettem, nem akart elengedni! Később derült ki, hogy hallgatnom kellett volna erre a megérzésre! Első óra végén a tanár megkért, hogy maradjak bent, mert beszélni szeretne velem. Naivan azt hittem, hogy a jegyeimmel kapcsolatosan, de tévedtem. Bencéről kezdett el beszélni, arról, hogy hagyjam őt békén, mert nem hozzám való! Szólni sem tudtam! Az ajtó nyitva volt, így Endre leadta a drótot Bencének, aki délután otthon várt. Ahogy hazaértek, jött is hozzám. Szomorúan néztem rá. Nem akartam, hogy eltávolodjon tőlem, nem szerettem volna, ha megszakít velem minden kapcsolatot! Felhoztam neki a témát, mire mérgesen azt mondta, hogy elég idős eldönteni, hogy kivel barátkozik, hogy kit enged magához közel! Az anyja is megkedvelt! Az apja is kíváncsi rám! Sírni akartam, elmondani neki, hogy nem akarom, hogy ne legyen mellettem, hogy elhagyjon, hogy magamra hagyjon, de szavak nélkül is értette. Megdöbbentem, amikor közel húzott magához, és megcsókolt. Abban a csókban benne volt a ragaszkodása, a szeretete! Órákkal később is, amikor az ágyamban feküdtem, még bizsergett az ajkam.