Ötvenkilencedik lap

65 18 2
                                    

2018.10.29.


Reggel Bence hívására ébredtem. Lassan megszokottá válik, hogy ha nem is találkozunk, de hívjuk egymást. Általában ő engem, mert én később kelek. Afelől érdeklődött, hogyan érzem magam. Megszokott kérdés volt, de mélyebb jelentéssel bírt. A bennem tomboló fájdalomra gondolt. Nem örültem a kérdésnek, hiszen nem akartam még rá is terhet rakni azzal, hogy beismerem, hogy nem vagyok igazán jól. Patrik múltkori kiabálása kizökkentett. Miután letettük a telefont, elmentem megreggelizni, és utána sétáltam egyet. Élveztem a csendet, amíg Patrikba nem botlottam. Endre vele volt, de nem látszottak boldognak. El akartam menni mellettük, de a Patrikban fortyogó harag kitört, és mire észbe kaphattam, már meg is ütött! A jobb szememnél fogtam az arcom, amibe fájdalom nyilallt, és néztem, ahogy Endre visszafogja az expasiját. Annyira megdöbbentem, hogy alig hallottam, mit üvöltöznek. Endre kijelentette, hogy nem akar a közelében maradni, mert ha engem bánt, azzal Bencét bántja, és ezzel Endrét is. Patrik sírva rohant el. Biccentettem egyet Endre felé, és jobbnak láttam, ha hazamegyek. Nem mondtam Bencének semmit, jobb, ha nem tudja, hogy mi történt!

Véres lapok ✔️✔️Onde histórias criam vida. Descubra agora