Véres lapok ✔️✔️

Száztizennegyedik lap

2018.12.23.
Délelőtt folyamán értünk át Bencéékhez. Mellettem sétált apa és az öcsém, anya mellett Irén. Anyuék kellemesen elbeszélgettek, de én nem szóltam apához. Izgatott voltam. Két nap kevés volt, hogy elfelejtsem Bence riadt tekintetét. Érdekelt, hogy miért vágott olyan fejet. Nem sokkal később megtudtam. Az ő nagynénje sem volt épp előítéletektől mentes. Szidta a melegeket, mert úton Anitáék felé látott egy kézen fogva ballagó meleg párt. Bennem egyre jobban forrt a vér. Nem szerettem volna balhét, ezért a nyelvemre kellett harapnom. Anita szólt rá, hogy vagy befejezi, vagy menjen haza. Felháborodva állt fel és távozott. Utána a hangulat sokkal kellemesebb lett. Én Előddel beszélgettem, érdekelte, hogy meddig jutottunk el, meg, hogy boldog vagyok-e. Elmondtam, hogy az vagyok, de még nem feküdtem le Bencével, mert mindig akadnak nem kívánatos tényezők. Bólintott és Bencéhez fordult. Elbeszélgettek ketten is, amiközben jóízűen fogyasztottuk a levest és a főételt. Tele ettem magam. Anya megengedte, hogy maradjak, ha szeretnék, de holnap délután vár otthon, hogy feldíszítsük a fát. Anitára néztem, aki beleegyezett. Boldogan ettem meg a desszertet, amit nem kellett volna. Megfájdult a hasam, ezért Bence a szobájába kísért és lefektetett. Kimehetett volna, de ő inkább velem maradt.