( Köze NINCS a történelemhez, sz'al ne ebből próbálj készülni történelem órára!!! Inkább nézz Időutazó-tól videót, vagy fenn van az YouTube-on a ll. világháborúról sok másik oktató anyag. Vagy sze'ntem -ha nem égettéd el, mer' minek a'?- ott van a történelem tankönyved, inkább azt olvasd, ha tanulni akarsz. Ez a fanfiction a szórakozás kedvéből jött létre. - megértésüket köszönöm. )
- Guten abend, mein Schatz.(Jó estét, kincsem) - vigyorgotr rá Italy Empire Reich-ra.
- Wie bitte? (Tessék?) - nem akarta elhinni, hogy amúgy ez nem egy vicc volt apja részéről és tényleg igaz.
- Mein Reich (Birodalmam. ), nem is örülsz? Hiszen ma idefele jövet is már kimuttad a szereted, nem igaz? Megöleltél mindenki előtt az utcán. - vigyorgott rá gúnyosan. Mintha tudta volna, hogy nem szereti és csak Kállai Kettős akarna járni az idegein.
- Hát nem, és nem is én öleltelek meg, én csak beleb*sztam az orrodba. Nem érezted? - próbált visszavágni valamivel, de nem nagyon sikerült.
- Dritte Reich! Hogy beszélsz a leendő felelségeddel?! - Reich tudta abból, hogy a teljes nevét használja az apja, csak a bizniszt látja az egészben. - takarodj a szobádba!
Majdem neki is visszabeszélt volna, hogy ez az ő háza és azt csinál felnőtt létére, amit akar, de megtette, mert tudta, hogy addig ordibál még meg nem teszi.
Nem él emeletes házban, mert egymagának minek? Egy hálószoba, egy fürdőszoba szerűség és egy konyha volt az egyész, és persze egy nappali. Nem zavartatta magát, vitte az újságot és az egész cuccát. Nem nagyon érdekelte volna, ha az apja nem engedné meg, de nem is nagyon lepődött volna meg.
Mikor felért behúzta a függönyt, mert a természetes fény már nem világította meg annyira a szobát, hogy jó legyen, s egy-két gyertyát meggyújtott. Szerette, mert jó hangulatot adott annak, amit csinál. Elkezdte még egyszer kielemezni az újságot. Nem tudta miért, de újra meg újra elolvasta. Már a sírás kerülgette, hogy semmit sem ér azzal az újsággal. Úgy döntött nem érdekeli tovább az újság - legszívesebben elégette volna- ezért neki állt a munkájának. Könnyedén ment, viszont amikor hallotta, hogy jön be valaki már elromlott a kedve. Főleg azért, mert rájött, hogy nem egy, hanem kettő és, hogy ez Német Birodalom és Olasz Birodalom.
- Dritte Reich - kezdte G.E.
Már megint csak Dritte Reich. Utálom, hogy nem bírja megjegyezni, hogy hagyjon békén ezzel a névvel. - gondolta mágában Reich. Szinte fájt neki, hogy egyáltalán, bárhogyan hozzá szól és nem hagyja magára, hogy önálósodjon. Nem akart ő semmit sem, csak, hogy egy kicsit magányban, egydül üljön és azon gondolkodjon, hogy mit tegyen, hogy békén hagyja az ő ,,hűn szeretett" édesapja.
- Szóval. - folytatta. - ma itt fog aludni nálad. A későbbiekben meg hozzád költözik. Nem érdekel, hogy ez a te házad, így lesz, ne ellenkezz, mert megbánod. - nézett a szemeibe, inkább a lelkébe, talán azt is tudta, hogy Sowjetisch-et szívesebben költöztetné ide. Most Italy-hoz fordult.- bármilyen eszközt használhatsz ellene. Nem érdekel, hogyha baja esik, ha ellenkezik, nyugodtan bántsd.
- Folytatnám a munkámat, ha nem zavarná magukat. Ha megkérhetném, máshol folytatsák a megbeszélésüket. - reménykedett benne, hogy egy kicsit talán hat rájuk ez, de erre elég egyszerű volt a válasz: nem.
- Ne, inkább itt előttünk dolgozz, hogy ne akarj elszökni. - válaszolta Olasz, evvel is csak egy ötletet adva Third-nek. - Na, mire vársz? - Már csak arra várt T.R., hogy menjen hozzá oda terítse el a földöre és addig rúgja még az sírva nem könyörög neki, hogy hagyja abba.
ESTÁS LEYENDO
Tilos, de nem bánom:)
FanficSokak lehet, hogy örömére vagy éppenséggel nem örömére, de ezt a fanfiction addig szeretném írni, míg be nem fejezem végeleg. Szóval még van a sztoriból, addig valószínűleg nem fog vége lenni, jelentheti ez azt is, hogy évente jön ki új rész. Warnin...