Just Two Songs BL.🔞 Befejezett.

5.

Alone

Szól az utolsó ébresztőm, kénytelen vagyok kikelni mégis a puha ágy, mintha húzna vissza és nem eresztene.

A hűtőből egy tegnap előre elkészített szendvicset kapok ki és csúsztatom a táskámba. Arcot, fogat mosok, magamra kapkodom a ruháimat, cipőt húzok és elhagyom az albérletemet ami mindennél több magányt relyt magában.

Melóban ahogy általában, csak próbáltam túl élni. Nem volt pörgős, vagy megterhelő, nekem pedig pont ez nem tetszik. Az egész életem a semmit tevésből áll és az egyedüllétből. Egyetlen egy izgalmas tíz percem van. Amikor Ő bejön és itt tölt egy kevéske időt. A nevét még nem tudom, de két hónapja ad egy kis színt az életembe. Talán azért, mert hasonlít a régi fiúmra aki annyira hiányzik..

Az állítólagos ideálom ellentéte, de amikor el vagy keseredve akkor ez már nem számít. Nekem már az is elég, ha fiú és ismeri a tisztálkodás fogalmát és nem ad olyan érzést mikor elsétálok mellette, mint egy rohadó kuka.

Itt is van! A szokásos helyén ül, mikor felveszem a rendelését azt kéri amit mindig, mégis valami változott. Szomorúnak tűnik..

Amint elkészítem a rendelését, hozzáteszek egy kis plusz finomságot, és kiviszem neki.

-Itt is lenne a jeges karamellás Macchiatód és egy kis meglepi sütemény a mosolyodért. - idegességemben rágcsálni kezdem a számat, még lerakom elé a rendelését. Ha most rossz néven veszi akkor nekem annyi.

-Köszönöm. - mosolyogja. -De most ránézni se bírok. - tolja el maga elől.

-Leülhetek? Úgy is most lenne szünetem.

Látszik rajta, hogy mérlegel a dolgokon.

-Persze.

-Megkérdezhetem mi bánt? Eddig minden nap mosolyogva jöttél be, és távoztál.

-Te figyeltél engem?

-Az a feladatom, hogy a vevők elégedettek legyenek. - motyogom hátha elengedi ennyivel a témát. Ha megtudná az igazat lehet távolságtartást kérne ellenem.

-Kidobott a fiúm három év után. - piszkálja a szívószálát a kávéjában.

Szingli lett, meleg és szóba áll velem? Az istenek végre mellém állnak?

-Még jó, hogy a meleg házasság nem engedélyezett, különben lehet most válnotok is kéne évekig.

-Ezzel nem segítesz!

-Bocsi. - tolom ki magam a székkel, hogy távozzak. Nem akarom az életét keseríteni, ahogy az enyémmel teszem nap, mint nap.

-Várj, maradj! - szól utánam. -Távolról te se tűnsz soha vidámnak. Te nem mesélsz?

Mit mondjak? Hogy egyedül élek? A kis fizetésemből Netflixre fizetek elő, hogy ne érezzem magam magányosnak és egész éjjel valami dög unalmat nézek? Egyedüli párbeszédem mikor felveszem egy vevő rendelését. Hiányzik az exem és a szüleimmel nem tartom a kapcsolatot. Rohadt izgalmas lehetek a számára.

Kéne szereznem egy macskát, ami legalább odabújna néha hozzám.

-Szimplán csak dolgozok, ennyi.

-Aham... Figyelj, kedves srácnak tűnsz én pedig nem akarok nyomulós lenni, mert szerintem már leesett neked, hogy én..

-Meleg vagyok én is, ne aggódj.

-Ó! Az úgy egyből másabb! Hánykor végzel melóból?

-Hatkor.

-Itt leszek hatra rendben?