Karddal védve

20. fejezet

Óvatosan kicsússzantam az ágyból, hogy ne ébresszem fel Arthur-t, bár amilyen mélyen aludt, szerintem egy ágyúdörrenés se hatotta volna meg. Mezítláb, nesztelenül lépkedtem ki a hálószobából.

A konyhába érve bedobtam egy kapszulát a kávégépbe, és amíg az készült, elkezdtem összeállítani az amerikai palacsinta tésztáját. Amint csomómentes lett a massza, elővettem egy serpenyőt, és nekiálltam az elkészítésének.

Dúdolgatva sütöttem a reggelinket, mikor egy erősebb ütést éreztem a fenekemen. Sikítva ugrottam meg, ami miatt Arthur nevetve csókolt a nyakamba.

-Jól áll a felsőm - motyogta a bőrömre.
- De nem lehetne, hogy a padlónak álljon jól?

-Főzök, ha nem látnád - kuncogtam.

-Látom, tetszik, de velem kellene foglalkozznod.

Elnyúlt mellettem és kikapcsolta a főzőlapot, és magafelé fordított. Határozott mozdulattal átemelte a fejemen a póló anyagát. Egyetlen bugyiban álltam előtte, ami szerencsére, vagy vesztemre pont a kedvence volt.

A mosoly, ami megjelent az arcán sok mindent jelentett, de ami biztos, hogy valami piszkos volt a fejében.

A csuklóm köré fonta az ujjait, és elhúzott a forró főzőlaptól, majd lassan térdre ereszkedett előttem. A csípőmbe markolva csókolt a köldököm alatt, majd a szemérem dombomat, végül pedig a combjaimba harapott. Beakasztotta a mutatóujjait a bugyim szélébe, és lehúzta rólam.

A nyelvét a csiklómhoz nyomta, és körözni kezdett rajta. A hajába markolva húztam még közelebb, ami miatt éreztem a mosolyát. A vállára helyezte az egyik lábam, így még nagyobb felületet biztosított magának. Finoman meghúzta a fogával a szeméremajkam, majd az ajkát megnyalva állt fel.

Felültetett a pultra, és büszkén emelte a szemem elé a fehér bugyit.

Megragadta a csuklóimat, és a fejem felé emelte. Követtem tekintetemmel a kezét, ahogy a szekrény fogantyúján átbujtatta az anyagot, és így hozzákötött.

-Mit művelsz? - rántottam egyet a béklyómon, miközben az izgatottság végigszaladt a gerincemen.

-Elveszem ami az enyém.

Ismét térdre vetette magát, és sikítva fogadtam az ajkát. Egyszerre imádtam, és gyűlöltem, hogy nem érhettem hozzá.

A combjaim megregtek, ahogy közelítettem az orgazmushoz, de aljasan visszaélt azzal, hogy uralkodott rajtam. Abbahagyta a kényeztetésem, és csókolni kezdett.

Teljesen elvette az eszem, nem is vettem észre, hogy elővette a férfiasságát, csak mikor elmerült bennem. Hangos nyögésem eltűnt a csókjában. A csípőmbe markolva megkapaszkodott, és gyorsan kezdett mozogni bennem. A lábaimmal átkaroltam a derekát, de még azt se engedte, hogy ennyire hozzá érjek. A bokáim köré fonta az ujjait, így más szögben tudott belémhatolni.

-Baszd meg! - morogta hátrahajtott fejjel.

Az izzadság végig folyt a nyakától egészen a mellkasára, és imádtam a látványt. Egyetlen utolsó erős lökéssel repített minket a mennyországba.
A nyakhajlatomba hajtotta a fejét, és egy apró, alig érezhető puszit nyomott a vékony bőrfelületre.

-Nem voltam túl durva? - nézett a szemembe kissé félve.

-Tetszett, hogy nem porcelánnabaként bántál velem - vallottam be elpirulva.

-A végén még kiderül, hogy mocskosabb a fantáziád, mint az enyém - nevetett.

Kinyújtottam a nyelvem, majd rántottam egyet a karomon.

-Kioldoznál?

-Ha muszáj - sóhajtott drámaian.

Arthur lassan lefejtette a bugyit a csuklómról, és amint szabaddá váltam, rögtön a vállára tettem a kezem, közelebb húzva őt magamhoz, és csókot nyomtam az ajkára.

-A reggeli... - mormogtam, ahogy a serpenyőre pillantottam.

Arthur elmosolyodott, és játékosan belecsókolt a nyakhajlatomba, ahova korábban is nyomott egy finom puszit.

-Majd csinálok neked újat - mondta halkan, és egy aprót harapott a vállamba. - De előbb van valami, amit be kell vallanom.

Meglepődve néztem rá, hiszen nem tudtam, mire számítsak. Az arckifejezése hirtelen komolyabbá vált, amitől gyomrom pedig görcsbe rándult, de aztán az a kaján mosoly ismét megjelent az arcán.

-Szerintem szükség van egy közös zuhanyzásra - jelentette ki, és mielőtt válaszolhattam volna, felkapott a karjaiba.

Nevetve kapaszkodtam belé, és hagytam, hogy a fürdőszobába vigyen. A csempe hideg volt a talpam alatt, ahogy letett, Arthur mögöttem egy gyors mozdulattal bekapcsolta a zuhanyt, majd kezei finoman a derekamra csúsztak, ahogy közelebb húzott magához.

-Szeretem az ilyen reggeleket- suttogta a fülembe, és megpuszilta az arcom.

-Én reggelizni is szeretek.

Nevetve túrt bele a vizes hajába, miközben lepillantott rám.

-Nekem ezúttal te voltál a reggeli.

-Piszok vagy - csaptam meg finoman a mellkasát, és éreztem, hogy az arcom felforrósodott.

-Piszok jóképű? - vonta fel a szemöldökét, mire csak megforgattam a szemem.

Arthur szélesen vigyorgott, és könnyedén visszahúzott magához, hogy egy újabb csókot lopjon.