Bound to Love

68. Ő a megfelelő, hogy ezt a nevet viselje

-Andy Barber-

Feltettem neki azt a kérdést amit ki is hagyhattam volna mert őszintén nem ezt akarom már régóta megkérdezni tőle, hanem mást. Könnyes szemeivel mered rám, látom bennük a teljes kétségbeesést. Azt se tudja mi történik szegény.
-Lilly? Leszel a barátnőm kincsem?-simítom ki az arcából a haját mire ő zokogva a mellkasomnak csapódik.
-I..igen.-vigasztalhatatlanul sír. Sőt! Zokog.
-Kincsem! Semmi baj nincs! Gyere szépen. Menjünk innen.-terelem kifele a szobából, majd Lloydra kapom a szemeim.-Megtennéd hogy az embereimnek szólsz hogy tüntessék el innen ezt a dagadékot?
-Intézek mindent, de előtte had gratuláljak. Tökéletes nőt választottál Andy.-veregette meg Lloyd a hátam. Jól esett az őszinte jókívánság.
-Köszönöm.
-Neked is gratulálok Lilly. Andy jó ember csak néha vannak bajok a fejében.
-Na! Ne rontsd el a pillanatot!-lököm meg a karját Lloydnak.
-Csak szeretném hogy jobb kedvre derüljön.-lepillantva a karjaim közt reszkető lányra ő csak bújt egyre közelebb és közelebb. Nem akart elengedni, de én se őt.-Kaphatunk egy mosolyt kislány?-próbálkozott Lloyd tovább mire Lilly felpillantott rá. Ártatlan szemeitől nem csak az én szívem lágyult meg.-Nem baj ha nem most mosolyogsz. Ügyes voltál.-nézte őt Lloyd, majd egy zsebkendőt nyújtott felé.
-Töröld meg a szemeid szívem.-reszkető kézzel vette el a zsebkendőt miközben lassan a kijárat fele sétáltunk.-Mivel jöttél ide? Honnan tudtad hogy itt vagyok édes?
-El...elhoztam a beszélő ko..kocsid.-szipogott halkan ahogy sétált mellettem.
-Ohhh a legújabbat szemelted ki?-nevettem fel halkan.
-Para autó. A szívem leszakadt mikor pofázni kezdett.
-Akkor így találtál meg. Most már értem.-húzom közelebb a karjaimban.-De ugye tudod hogy nem lett volna szabad otthonról eljönnöd!
-Tudom, de... de te is ezt tetted volna.-bele se merek gondolni mennyi minden mehetett át a fejében. Mennyire félt hisz pisztolyt is tartott a kezében. Egy nő se tett ilyet értem így még biztosabb vagyok abban mit akarok tőle.
-Minden rendben van. -simítottam végig a hátát, majd a kocsikhoz érve a legújabb szerzemény felé pillantottam. -Előttem menj majd. Én követni foglak.
-Ki lehet kapcsolni hogy ne magyarázzon?-nézett fel rám hatalmas szemekkel.
-Gyere.-fogtam meg a kezét és kísértem az autóhoz. Kinyitva az ajtót ő beült, de egyből megszólalt a mesterséges intelligencia ahogy elindította.
-Mrs. Barber! Üdvözlöm újra.-Lilly rám kapta a szemeit majd hevesen rázni kezdte a fejét. Nem értettem miért ellenkezik.
-Ezt ..ezt nem én mondtam neki! Ezt.. ezt ő találta ki! -mentegetőzött egyből.
-Nekem tetszik.-mosolyodtam el ahogy az ajtónál.
-Össze-vissza beszél ez a kocsi. Azt se tudja mi van.
-Szerintem jól állna neked ez a név.-pillantok végig rajta. Ő ledermedt. A szemeim közt kapkodja a tekintetét. Szeretném őt így hívni. A legboldogabb férfi lennék ha ő a feleségem lenne.
-Lázas vagy Andy. Biztos a sebtől felment a lázad és...
-Jól vagyok! Sose voltam jobban. Most hogy láthatlak és érezhetem az illatod, már nyugodt vagyok.
-Én most még nem éppen.-tördelte idegesen az ujjait.
-Megtudnálak nyugtatni. -hajolok beljebb a kocsiba.-Sőt! Nekem is jól esne most egy kis...
-Mr.Barber! Hangszigetelést kapcsoljak? -Lilly ismét összerezzent ez pedig újra megmosolyogtatott. Édes volt.
-Nem kell hangszigetelés. Had hallja mindenki mennyire szeretem őt.
-Tegyek akkor egy lassú számot?
-Téged nem idegesít hogy ez itt pofázik?
-Most nem tud érdekelni.-emelkedek fölé.-Csak egy valaki érdekel ő pedig itt van velem. Semmi más nem.-simítom az orrom az övének.
-Én nem szexelek ebbe a kocsiba! Lát ez az izé!
-Akkor az én kocsimba szexelsz velem?
-Ugye tudod, hogy Lloyd figyel! -zavarban volt. Annyira édes mikor ilyen szép piros a kis arca.
-Csak irigykedik. Ne foglalkozz vele.-lepillantva a mellkasára úgy kapkodja a levegőt mintha sose szexeltünk volna még. El akartam terelni a gondolatait.
-Ülj a kocsidba Andy és irány a korház.
-Mi? Minek?
-Mert még mindig vérzel!
-Ez semmiség! Nem is érzem!-pillantok le a karomra.
-Akkor is el kell látni!
-A farkamat is mert kiszúrja a nadrágom annyira akar téged Mrs.Barber.
-Na szia!-lökött ki az ajtóból és zárta magára. Mostmár tudom mivel fogom cukkolni. Akkor is azzá teszem. Ő a megfelelő nő, hogy ezt a nevet viselje.
-Mehetek a fenekedbe?-kiabálom be az ablakon keresztül.
-Mögöttem jössz de nem a seggembe!-indítja be a motort így felmordul a kocsi. Meg kell hagyni jó volt látni hogy ő ül benne. Illett hozzá. Még akkor is ha ő neki nem tetszik hogy beszélnek hozzá benne.
-Rendben Mrs. Barber!-kacsintok rá vigyorogva mire ő megforgatta a szemeit. Elsétálva az autómhoz Lilly a dudába könyökölt. Azt hiszi ezzel megijeszt engem, de nem jött össze. Ellentétben Lloydal, aki egyből a szívéhez kapott.
-Bazdki Lilly! Hát megáll a szívem!-kapkodott levegőért Hansen.
-Rossz a lelkiismereted Lloyd!?-vigyorodott el az én gyönyörűségem.
-Soha nem is volt jó, de majd össze szartam magam. Ne ijesztgess kislány!
-Inkább ülj be a kocsiba. Menni kell a korházba Andyvel.
-Nem kell mert jól vagyok!-kiáltom oda neki. Mindenki ordítozik itt az utcán, de esküszöm tetszett hogy Lloyd is és Lilly is kezdik egymást megkedvelni.
-Beteszed a formás segged a kocsiba és jössz utánam. Nincs mese!
-Igen is anyu.-hajtottam le a fejem, mire meghallottam az édes nevetését. Fél szemmel felpillantva rá akár csak egy angyal. Annyira gyönyörű volt. Egy huncut vigyor kúszott az ajkaimra ahogy figyeltem őt.
-Gyerünk Andy!
-Jól van! Jól van! Megyek már. De akkor is te mész előttem!-ültem be a kocsiba én is, majd felbőgettem a motort. Lilly elém gurulva a visszapillantóból figyelt. Egy élmény lesz utána menni. Le se veszem a szemeim róla egy percre sem.
Lassan gurulva mögötte, nem tudtam mást se nézni mint a gyönyörű szemeit. Ez feltűnt neki is mivel másodpercenként a tükörbe pillantott. Elgondolkodtam hogy megvicceljem-e őt, majd arra az elhatározásra jutottam, hogy miért is ne.
Rácsatlakozva a másik kocsira, figyeltem mi lesz a reakciója.
-Szia édes!-vigyorodtam el, mire láttam hogy ijedtében megugrik. Ismét el kellett nevessem magam, mert túl édes volt.
-Már te is kezded? Nem csak ez az izé az autóban?-hallom csilingelő hangját.
-Igen Mrs. Barber.-harapom meg alsó ajkam. Nem bírtam abbahagyni a mosolygást.
-Mr. Barber! Leállhatna ezzel, mert neki fogok menni valakinek a kocsival.
-Én meg benned fogok elmenni ha hazaérünk.
-Előtte a korház. Majd csak utána.-villannak fel ismét a szemei az enyémekbe.
-Mondjuk korházi ágyon nem csináltam még. Kipróbáljuk?-húzogattam felfele a szemöldököm mire ő csak egy nagyot sóhajtott ahogy megforgatta a szemeit.