58. Ez az igazság

1.3K 103 18
                                    

-Andy Barber-

Azt hazudtam a szüleinek az ő nevében hogy összeházasodtunk és a nászutunkat töltjük épp. Igen! Így történt. Nem volt jobb ötletem. Azt nem mondhattam hogy elraboltam a lányukat akit meg akartam ölni, de aztán szerelmes lettem belé.
-Le akarok szállni.-indult meg a pilótafülke felé, de én a keze után kaptam.
-Megkedveltelek már az elején. Nem akartam hogy elmenj és soha se lássalak.
-De azt hazudtad hogy mi házasok vagyunk!?
-Hhh... lényegében hogy a teljes igazságot mondjam a te nevedben írtam. Mintha te mondtad volna.-nyeltem egy nagyot. Láttam hogy még jobban kibukott. Nem most akartam ezt elmondani. Nem akartam elbaszni a randit. Nem így terveztem az egészet, de most már nem tudom visszacsinálni.
-Mi a faszomat csináltál Andy!-temette a kezébe az arcát ahogy kikerült engem és vissza sétált a helyére.
-Nem akartam hogy eltűnj az életemből!-mentem utána.-Magamnak is nehéz volt bevallanom hogy érzek irántad valamit. Neked még nehezebb volt elmondanom azt hogy szeretlek. Lilly értsd meg kérlek, hogy ezt csak azért tettem hogy ne sétálj ki az életemből. Nem akartam nélküled lenni. Zavar ha nem vagy a közelemben. Frusztrált vagyok ha nem láthatlak vagy nem érezhetem az illatod vagy a bőröd érintését az enyémen. Nélküled aludni se tudok! -ő csak meredten néz maga elé. Nem tudok leolvasni semmit se az arcáról. -Nem mondhattam azt hogy elraboltalak és meg akartalak ölni, majd utána beléd szerettem!
-Te nem vagy normális Andy!-nézett fel rám.
-Tudom, de kellesz nekem! Akarlak! Magamnak akarlak és nem hogy mással legyél. Nem tudnám elviselni ha más oldalán látnálak.-ennyire őszinte soha senkivel nem voltam mint vele. Túl jófiúvá tettél Lilly. Nem tudok hazudni se! -Kérlek kislány....-és még könyörgök is neki. Teljesen elcsavarta a fejem. Összekavarta az összes gondolatom.
-Kérek még egy italt.-dörzsölgette a homlokát így én felpillantva a lányra aki az előbb is felszolgálta neki a pezsgőt, magam mellé intetten.
-Hozzon legyen kedves egy italt a hölgynek.-kértem úriember módjára.
-I..igen is Uram.-sietett hátra a gép hátuljába, majd percek elteltével már előttem is állt.
-Lilly....
-Köszönöm.-vette át a pezsgőt rám se nézve, majd egyből le is döntötte.
-Hhh... csak azt szerettem volna hogy velem maradj.-rogytam le vele szembe a helyemre.
-Mutasd a beszélgetést.-villantak fel a szemei az enyémekbe.
-Lilly..
-Mutasd!-emelte meg a hangját így én kinyújtva a kezem már az egyik alkalmazott hozta is a tabletet amin eltudta olvasni a szüleivel folytatott beszélgetést. Hogy ideges voltam-e? Igen! Féltem hogy elbasztam mindent. Hogy tönkrebasztam azt ami kettőnk közt alakult. A randinkat is. Amblokk az egészet.
Ő csendben olvassa a beszélgetést míg én az ujjaim tördelem idegességemben.
-Lilly! Én csak.. csak magamnak akartalak.-hajtottam le a fejem, mire elém tette a tabletet.
-Szoktam emojikat is használni. Így nem teljesen hiteles.-felkapva a szemeim néztem kékjeit. Tudom hogy nem volt szép dolog amit tettem, de csak az lebegett a szemem előtt hogy valahogy magam mellett tudhassam.
-Azok lemaradtak.-nyeltem egy nagyot.
-Más ötleted nem volt a házasságon kívül? Oké hogy egy sármos pasi vagy, de Andy Barber nem arról híres hogy családot akar.
-Sármosnak tartasz?
-Hhh... látom a lényegnél megragadtál.-masszírozta ismét a halántékát.
-Honnan veszed hogy nem akarok házasságot? Nem beszéltünk még erről.-rántottam vállat mire értetlenül nézett rám.
-Miért? Akarsz?
-Eddig nem akartam. Mindig úgy gondoltam hogy csak hátráltatna a céljaim elérésében. Sőt! Ha kötődök valakihez ő rá is vigyáznom kell, nem csak magamra. Az üzletek amiket kötök cseppet se olyanok amiket világgá kürtölnék. A legsötétebb rémálmodnál is rosszabbak, de egy ideje elgondolkodtam hogy mi lenne ha vállalnám azt a kockázatot hogy nem csak magamat védem hanem a párom és a családom is. Igaz jóval nagyobb munka mert több alkalmazott, szigorúbb szabályok, de lehet meglépném ezt azért hogy aki mellettem van épségben és biztonságban tudjam.
-Sokkoló ezt hallani tőled.-nyelt egy nagyot ahogy kifújta a bent tartott levegőt.
-Miért? Nem tudnál elképzelni férjként? -vonom fel egyik szemöldököm kérdőn.
-Apaként nem tudnálak elképzelni.-villantak fel a szemei rám.
-Hát.. úgy még én se magam, de csak megoldanám ha... ha lenne egy kis szaros a karjaimban.-fura erről beszélni. Ha egy évvel ezelőtt azt mondaná valaki hogy arról fogok beszélni egy nővel akibe teljesen belebolondultam, hogy házasság és gyerekek, pofán röhögöm. Most még is a gyerek téma van a porondon. Igaz nehezen tudom elképzelni magam abba a szerepben, de nem hinném hogy olyan nehéz lenne. Én mindig is mindent megoldottam. Egy kis pisis nem fog ki rajtam.
-A gyerekedről ne beszélj úgy hogy szaros! Hisz a tiéd.
-Hhh... jó csak... csak fura ez az egész téma. Én nem... nem gondolkoztam ilyeneken sose.
-Mi váltotta ki nálad ezt hogy ilyeneken jár az eszed?
-Lehet egy nő az oka, aki teljesen megbolondított.-mértem végig vékony alakját. Lilly nem válaszolt, csak nézett engem. Nem tudtam eldönteni hogy haragszik-e azért amit tettem vagy sem. Remélem még nem késő hogy jóvá tegyem és helyre hozzam a randinkat. Tökéletesnek akarom, mert ő ezt érdemli!
-Visszatérve a hazugságodra....-ült feljebb a székben. Tetszett hogy komoly volt és határozott. Cseppet se egy elveszett kislány. Ezt mondjuk tudtam eddig is, de most ahogy ismét ezt az oldalát látom, tudom hogy ő tökéletes számomra. Minden téren. -Ha házasok vagyunk akkor kell gyűrűnek is lennie ha találkoznék a szüleimmel.
-Igen. Kellene, de még nem most fogsz találkozni velük.
-Miért?
-Mert kurva hosszú a nászutunk csillagom.
-Max egy hét szokott lenni.
-Velem nem! Kifogtál egy milliárdos pasit édes. Szerinted egy héttel beéri hogy minden nap a homokos tengerparton dugjon mikor felkel a nap? Nem!
-Andy! Ez így nem...
-Kedvesem!-húztam ki magam ahogy a szemeit figyeltem. Furcsa volt így szólítani, de még is akartam. Akartam hogy egy nap így hívhassam. Vagy a feleségemként jelenjen meg az oldalamon. Teljesen felforgatott bennem mindent és most ilyen hülyeségeken jár az eszem hogy összeakarom kötni az életem vele, hogy senki se vegye el tőlem. Soha!
-Nem vagyok a kedvesed Andy!
-Anyukádék úgy tudják hogy az vagy én pedig a férjed baby. Had szólítsalak így.
-De nincsenek itt anyámék hogy így hívj!-hajolt át az asztalon.
-Nem csak előttük akarlak így hívni hanem az egész világ előtt.-suttogom az ajkaira a szavakat mire teljesen ledermedt.

Bound to LoveDonde viven las historias. Descúbrelo ahora