Bound to Love

39. Pénz, hírnév és csillogás

-Lilly Benson-

-Ilyen csinos hölgy hogyhogy egyedül van a bárpultnál?-lépett mellém egy pasi. Felé kapva a fejem ahogy végig pillantottam rajta egyből tudtam hogy kő gazdag. Az óra a csuklóján több millió dollár lehet, az öltözékéről pedig nem is beszélve. Az is milliókat ér.-Hm? Kiscsillag. Elvitte a cica a nyelved?-ért a derekamhoz mire hátrébb akartam menni tőle, de nem engedett. Andyt kezdtem keresni a szemeimmel, de annyian voltak körülöttem, hogy nem láttam őt. Minden második pasi engem bámul, mintha egy szelet hús lennék. Ez maga a fertő ez a hely. Andy! Azt mondtad nem lesz bajom, most még is egy krapek taperol! -Ne legyél ennyire elveszve. Nem áll jól.-hajolt oda hozzám.-Viszont a farkamon szépen mutatnál virágszál.-csúszott lejjebb a keze a derekamról a fenekem irányába mikor egy erős kéz fogott rá a derekamra és rántott hátra így a mellkasának koppant a hátam.
-Tünés!-hallottam meg Andy hangját mögülem.
-Ooohh Barber! Hozzá tartozol szépség?-pillantott vissza rám ez az idióta barom.
-Mondtam valamit!-szorított finoman a csípőmön így a kezem véletlen a kezére simult.
-Tisztán értettem.-lépett odébb, de mielőtt eltakarodott volna még egy utolsó mondatot odaszúrt.-Ne hagyd szem elől a kislányt mert másodpercek alatt lecsapják a kezedről.-nevette el magát, majd magunkra hagyott. Én az italom után nyúlva, belekortyoltam. Szívem szerint el akartam volna már tűnni innen.
-Inkább ne mozdulj mellőlem.-hajolt a fülemhez. Megfordulva vele szembe a poharam mögé bújtam. Nem akartam senkivel se szemkontaktusba kerülni. Így is éreztem hogy figyelnek és az se segített hogy Andy feszült. Átragasztotta rám.
-Te.. te nem iszol?-köszörültem meg a torkom.
-Akkor nem lenne ki hazavigyen.-támaszkodott a pultnak. Szemei kerestek valakit a tömegben így én csak a csillogó italt nézegettem a poharamban lehajtott fejjel. Kész szenvedés volt ez az egész.-Húzd ki magad. Ha mellettem mutatkozol büszkén, felszegett fejjel állj.
-Ugye tudod hogy ez az egész egy kínszenvedés!
-Látom hogy legszívesebben eltűnnél, de ezt most tedd félre. Nézz át mindenkin. Ne érdekeljenek.
-Hhhh... ez kurva nehéz úgy hogy bámulnak.-fordítottam hátat a tömegnek.
-Azért néznek mert évek óta nem mutatkozott nő az oldalamon. Érezd megtisztelve magad!-kurvára megtisztelő. Ég a pofám mert mindenki csorgatja a nyálát. Gazdag faszokkal vagyok körbevéve aki mind olyan mint Andy. Ezeknek mindenük a pénz, hírnév és a csillogás. -Lábad közé nyúlok ha nem változtatsz perceken belül.-villantak felém kékjei.
-Mit akarsz mégis mit csináljak? Másszak rád?-csattantam fel mire állkapcsa megfeszült.
-Gyere közelebb.-hangja kimért volt, így semmi jóra nem számíthattam ismételten. Félve közelebb lépve ő magához rántott és a fenekemre simította a kezét.-Nem ellenkezel. Azt teszek most veled amit én akarok. Világos voltam?-sziszegte a fogai közt miközben keményen belemarkolt a hátsómba. Én értem hogy azt akarja mutatni mindenkinek hogy ő a domináns és senki se kerülhet a közelembe, de ez a kijelentése rengeteg kérdőjelet villantott fel a fejemben. - Válaszolj!-simította az orrát az enyémnek.
-Így azt fogják hinni hogy a nőd vagyok. Gyanítom ezt nem akarod.-suttogom remegő hangon.
-Így is azt hiszik. Szarok bele mit gondolnak. Te viszont úgy cselekszel ahogy én mondom. Ha az ölembe húzlak akkor ott maradsz, ha a feneked fogdosom ezt fogom tenni. Nem ellenkezhetsz! -nagyot nyelve csak bólintottam. Beletörődtem a helyzetbe. Ez nem lesz jobb sajnos.-Emeld fel a fejed! Tiporj el mindenkit és nézz le. Ezek itt senkik.-szemei cikáztak az enyémek közt.
-Én nem vagyok olyan mint te.-suttogtam alig hallhatóan.
-Most leszel.-markolt bele újra a fenekembe, majd ellökte magát a pulttól.-Menj előttem.-ledöntve a maradék italom, elindultam, de azt se tudtam hova megyünk.-Az emeletre.-hallottam meg ismét a hangját így a lépcső felé vettem az irányt. A korlátba kapaszkodva próbáltam nem orra bukni, de valami nem tetszett ismételten Andynek mivel a kezem után kapott és magával szembe fordított.-Amit kértem az parancs volt Lilly!
-Nem tudok se vonulni se rajtad csimpaszkodni! Értsd már meg hogy ez nekem nem megy!
-De igen!-rántott magához így a kezeim a karjaira kaptam amikben próbáltam megkapaszkodni.-Szedd össze magad!-hajolt a nyakamhoz. -Ne egy ártatlan kislányt játsz ,hanem egy érett nőt.
-Lehetetlen dolgokat kérsz.-fordítottam hátat neki mire a keze csattant a fenekemen. Vállam felett hátra pillantva folytattam a lépteimet a felső emelet irányába, de ahogy felértem ismét nem tudtam merre kell mennem.
-Előre! Gyerünk. Vagy be akarsz állni a táncos lányok közé?-ez mégis miről beszél? Milyen táncosok? Tovább sétálva feltűnt miről beszél. A páholyokban ülő vendégek előtt az asztalon alul öltözött lányok vonaglottak csakhogy nem meztelenül. Andy ilyen helyekre jár? Fujj már! Elpillantva inkább nem néztem mik történhetnek még ott mivel már most felfordult a gyomrom. -Megállj.-kapott a kezem után és húzott be az egyik szabad páholyba. Remélem nekem nem kell egy nőt végig nézzek hogy vonaglik az asztalon mert ki fog bukni belőlem a gin-tonic egy másodpercen belül.
Andy leülve maga mellé biccentett így oda sétálva helyet foglaltam mellette. Csak ne kelljen azt néznem ami a szomszédban zajlik.-Feszült vagy.-simította a combomra a tenyerét.
-Gusztustalan ami a szomszédban történik.
-Azok kurvák. Nekik ez a dolguk. Van hogy a pinájukról szívják fel a cocaint. Ez itt normális.
-Ez nem normális!-morogtam a fogaim közt.
-Hhhh... lazulj már el.-tette át a karját a vállamon ahogy közelebb ült.-Vagy ellazítsalak?-simította odébb a szoknyát a combomról így a tenyere a bőrömhöz ért.
-Hánynom kell ettől.-keltem volna fel, de nem engedett.
-A fenekeden maradsz vagy az ölembe rántalak.
-Ki akarok menni innen, mert elegem van ezekből!-másztam az arcába.
-Mondtam mit csinálj! Rossz kislány vagy hogy nem fogadsz szót.-markolta meg finoman a combom.
-Leszarom!-löktem el a kezét és álltam fel. Ki akartam menni innen.
-Lilly! -kiáltott utánam.-Lilly!-ordította a nevem újra de én meg se álltam. Levegő kellett. Azt se tudom hogy jutok innen ki, csak rohanok lefele a lépcsőn és keresem a kijáratot, de minden hol csak egyre betegebb emberekbe futok bele.
-Hova sietsz szívi?-kiáltott valaki utánam.
-Barber hagy egyedül sétálgatni kislány?-jött egy másik pasitól a kérdés. Ki kell jutnom.
Egy üvegajtót kilökve, megcsapott a friss levegő így mélyeket lélegezve próbáltam zakatoló szívem lenyugtatni, de sehol se voltam biztonságban.