Sex...or forever love C.H. (Befejezett)

18.

Reggel most egyszerre keltünk fel mivel csengettek. Az a valaki már vagy tizedszerre nyomta meg a csengőt.

-Jól van már!-nyitottam ki az ajtót.

Legszívesebben vissza csuktam volna mert az én úgy nevezett anyukám állt az ajtóban. Cal pedig egy alsónadrágba sétált le fél álomba a lépcsőről.  Amikor meglátta anyámat az ajtóba a pupillái a kétszeresére tágultak. Végig nézett magán és gyorsan vissza ment a szobánkba. Én addig beljebb engedtem anyukámat.  Leültünk a nappaliba.

-Miért jöttél?-néztem a földet.

-Azért, hogy bocsánatot kérjek a hülye viselkedésemért!-húzódott közelebb hozzám én pedig inkább fel álltam.

-Hát amit 15 éves korom óta csinálsz velem arra nincs bocsánat! Sőt még apa is miattad halt meg! Mert mindig vitatkoztál vele, hogy nem keres eleget. Pedig ő mindig a legjobbat akarta nekünk!-csuklott el a hangom. 

Közben éreztem, hogy valaki hátulról átkarol. Megfordultam és Cal mellkasába fúrtam a fejem. Úgy zokogtam tovább. Rettentően hiányzik az apám mert mindig ő értett csak meg.

Cal szemszöge

Nagyon nem jó, hogy pont ilyenkor jön ide ez a nő. Én is már sajnos bele estem abba a hibába, hogy hittem neki. De amikor lementem Elizabeth sírva ordította amit ő gondol. De ő pont ezeket mesélte nekem is.  Oda mentem hozzá és hátulról átkaroltam ő pedig a mellkasomba fúrta a fejét.

-Kérlek menj el!-mondtam neki normális hangnembe.

-És ha nem? Mit csinál a nagyságos Calum Hood?-röhögött a képembe.

Ez már nekem sok volt ezért Elizabeth-et leültettem a kanapéra és az anyját pedig felrángattam onnan és kilöktem az ajtón.

-Ide még egyszer nem teszed be a lábad!-üvöltöttem utána.

Becsuktam az ajtót és vissza mentem Elizabeth-hez. Leültem mellé és az ölembe húztam.

-Semmi baj! Már itt vagyok!-szorítottam magamhoz.

-Annyira szeretlek!-nézett a szemembe.

-Én is téged hercegnő!-csókoltam meg.

Mikor elváltak ajkaink az ölembe vettem és fel vittem a szobába. Lefektettem az ágyra. Aztán én is bebújtam mellé. Átkaroltam és úgy vontam magamhoz közelebb. 

-Ugye mindig itt leszel?-nézett fel rám.

-Természetesen! Nélküled nem bírom ki egy percig sem! Még Wc-re is nehezen megyek el nélküled!-mosolyodtam el.

Ő csak nevetett egyet az utolsó mondatomon és adott egy apró puszit a számra.