Passionate Love //Befejezett!//

Passionate Love: Chapter ~ 45.

Hope szemszöge:

*2 hét múlva*

- Srácok ne törjétek már szét a berendezést! - szóltam a fiúkra a konyhából.

- Ne fáradj, úgysem hallgatnak rád! - sóhajtott Sophia.

- Azért ennyi idő alatt megtanulhattad volna, hogy ezeket, ha összeengedik az nem jó jel - ült fel a pultra Amelia és elcsórt egy almát Blaire táljából, aki ügyesen ette magától a gyümölcsöt.

- Héj! - szólaltam fel.

- Blaire megengedte! - mutogatott a kislányomra, aki nagyon el volt merülve abban, hogy szétmaszatolja az almát mindenhol, főleg a ruháján.

- És előttünk van az egész éjszaka - pufogott Sophia arra utalva, hogy ma este nálunk alszanak.

- Na, mi a helyzet csajok? - jött be Hazz.

- Szívem elhozod a kínait, amit rendeltünk? - simította meg a karját Amelia.

- Nem hozzák ki?

- Tudod, hogy ezek nem - húzta el a száját.

- Megyek bébi - puszilta meg és a kocsi kulcsot felkapva a nappaliba sétált.

- Mindjárt jövök srácok a kajával! - intett nekik és az ajtót becsapva maga után, eltűnt.

- Mi a fenéért nem vesz fel kabátot? - fújtatott Amelia.

- Fűti a szerelem! - kuncogott Soph.

- Meg fog fázni én meg ápolhatom, mint Hope Lou-t.

- Ahh ne is mondd! Tegnap este már majdnem papot kellett hívni úgy a halálán volt... - forgattam meg a szemem és látva Blaire szenvedését a kajával, inkább elvettem tőle. A tányért mosogatógépbe helyeztem, majd a csapot megnyitottam és belemártva a kislányom kezét jól megmostam meg persze a maszatos arcát is. Elzártam a vizet és megtöröltem a mancsait.

- Ide nekem! - nyújtotta a kezét Soph. Átadtam a rosszaságot és a nappaliba sétáltunk a fiúkhoz.

- Jobban vagy már? - öleltem át hátulról a babzsákfotelben ülő vőlegényem.

- Még mindig rohadtul fáj a torkom - mondta rekedten. Megkerültem és az ölébe ültem, fejemet pedig a mellkasára hajtottam. Fenekemen megpihentette a kezét és sóhajtott egyet.

- Niall ne csalj már! - hallottam meg Liam duzzogását.

- Már megint ezen veszekedtek? - csóválta a fejét Soph.

- Egész álló nap ezt csináljátok! Valami mást nem lehetne? - kérdezte Amelia.

- Hát, ha folyton csal nem is fogok vele játszani!

- Mint az óvodások - motyogtam Lou mellkasába, aki felnevetett.

- Mi olyan vicces? - kérdezte Payno.

- Semmi! - legyintett a vőlegényem és nyomott egy puszit a hajamba.

- Hol van már Harry? - kérdezte aggódva Amelia.

- Most ment el egy 10 perce! - kuncogtam fel.

- De hiányzik!

- Akkor menj utána! - mondta Niall.

- Legyél mással bunkó! - pufogott Amel.

- Niall ne bunkózz már! - szóltam rá.

- Bocsesz csak nemtom' - vonta meg a vállát.