JULIE SZEMSZÖGE
Nem hittem volna, hogy képes leszek rá. Tudtam, hogy nem jól döntök, mégis megtettem, ezt a szörnyű lépést.
Mégis mintha az idő, visszafelé pörögne, arra eszméltem fel, hogy a tükör előtt állok. Mikor az órára pillantok, meglepődöm. Hajnali négy óra. De hát az előbb még a földön feküdtem, a csuklómon mély vágással!
Ekkor pillantok le a kezemre, de nincs ott semmilyen vágásnak a nyoma. Ezt csak álmodtam volna? Nem értem, fogalmam sincs, hogy lehetséges ez.
Ekkor pillantok a tükörbe megint ugyanazt a lányt látom, mint akkor. Nem tudom eldönteni, hogy ezt most csak álmodtam, vagy tényleg meg is történt. A lány egyenesen a szemembe nézett, miközben csak annyit mondott.
„ Be vagy zárva a testembe, sötét démon"
Ahogy ezt kimondta, végighúzta a pengét a csuklóján. Éreztem, hogy éles fájdalom nyíllal a kezembe. Mielőtt még a tükörbe csaphattam volna, még egy utolsó mondat, elhagyta a lány száját.
„Nem menekülsz"
ESTÁS LEYENDO
Érthetetlen érzelmek { Befejezett } Átírás alatt
TerrorÁtírás alatt! Uralkodott felettem, míg végül legyőzött. Láncokkal taszított a mélybe. Kínzó lassúsággal taposott bele, kíméletlenül a lelkembe.
