Érthetetlen érzelmek { Befejezett } Átírás alatt

Irányíthatatlan érzések!!!!

Meghoztam a következő részt. Kicsit késve de itt van végre . :)

- Tudom hogy nem lennél képes bántani. 

- Óh, dehogynem. Éreztem hogy a kezem megremeg, éreztem hogy már nem én irányítom a testemet. Tettem felé pár lépést, majd mikor már előtte álltam, megfogtam a nyakát és felemeltem, miközben a legközelebbi falnak nyomtam.  

- E- z  n-e-m  te v-a-gy.  Hosszasan fújtam ki a levegőt amit egy darabig bent tartottam, majd elengedtem a nyakát. A földre esett, a nyakához kapott miközben összehúzta magát a földön.  A könnyei megállíthatatlanul folytak le az arcán, mind két keze remegett. Nem tudom mi ütött belém, a szekrényről felkaptam egy kést, mire Matt üvölteni kezdett. 

- Ne üvölts már. Sziszegtem miközben egyre közelebb mentem hozzá de ő még mindig üvöltött. 

- Segítség, kérlek ne tedd ezt. 

- Megmondtam hogy ne gyere ide, nem megmondtam? 

- Én csak segíteni akartam. Teljesen elborult az agyam, mellé térdeltem miközben ő próbálta kiverni a kezemből a kést ami nem sikerült neki. A kést megmarkoltam, majd figyelve arra hogy ne olyan helyre szúrjam amitől meghalhatna, beleszúrtam a kést. Először megszeppenve nézett rám, majd a szúrás helyére, a könnyei nem álltak meg viszont ő üvöltött a fájdalomtól. A kést a földre dobtam majd, a cuccomat összeszedtem, és otthagyva őt kiléptem a szobából. 

A rendőrök már szaladtak felém ahogy kiléptem a szobából de én gyorsabb voltam így szaladtam a másik irányba. A mentősöket is láttam már szaladni a szoba felé, de mit sem törődve, mindezzel, szaladtam, de mögöttem még mindig jöttek a rendőrök miközben azt kiabálták hogy álljak meg vagy lőni fognak. 

"Öt nappal később."

Korom sötét volt. Egy elhagyatott helyen, a földön görnyedtem. Minden egyes könnycsepp ami lefolyt az arcomról, égette a bőrömet. 

Megint csak megcsörrent a telefonom. Csoda hogy van térerő. 

Megint csak ő hívott. Matt. Minden egyes nap felhívott, de tudom hogy a rendőrök akarják lenyomozni hogy hol lehetek. Még csak jelet sem adtam arról hogy életben vagyok, vagy egyáltalán észrevettem hogy hívott.

Csak simán lenémítottam a telefont és félre tettem hogy még csak ne is lássam hogy még mindig csörög a telefont. Fájt iszonyatosan fájt, amit tettem vele. De ez alapból hülyeség, hisz egy démonnak nincsenek érzései, vagy még is?!