Love Me Or Not?

2.évad, 6.rész

- Gyereket nevelni?

Kérdeztem vissza.

- Nincs hozzá kedved?

- Miért?

Értetlenkedtem.

- ShinWoo lenne az a gyerek, a szüleim külföldre költöznek...

- Huh? Mi?

- Munka miatt, szerintünk tökéletesen fel tudjuk nevelni mi is.

- Hát jó, legyen! Akkor neveljük fel mi!

- Egy csomó papírt el kell intézni...

Daehyun nem tűnt túl boldognak, de teljesen megértettem.

- Ez legyen a legnagyobb baj!

Nem mondott semmit, csak bólintott egyet.

- Na, ne legyél szomorú!

Közelebb léptem hozzá, majd megöleltem.

- Szeretlek!

Súgta füleimben miközben viszonozta az ölelést.

- Én is!

- Fáradt vagyok...

Bontakoztunk ki az ölelésből.

- Aludjunk?

- Igen, ShinWoo is biztosan alszik már.

- Akkor aludjunk mi is!

- Félek...

Motyogta.

- Mitől?

- ShinWoo reakciójától, amikor megtudja, hogy apa és anya külföldön marad.

- Minden rendben lesz.

Szorítottam meg a kezét biztatóan.

- Ameddig te itt vagy!

- Én mindig itt leszek, ezen ne múljon!

- Tudom.

Dőlt be az ágyba, és húzott magával engem is.

- Nem kéne zuhanyozni, átöltözni, és a kutyával mi lesz?

- Á, Jimin pihenjünk már egy kicsit!

- De hát...

Kezdtem volna el, de Daehyun félbeszakított.

- Cssss! Nincs semmi de!

Csókolt meg.

Hiába akartam átöltözni, a kutyával kezdeni valamit, Daehyun nem hagyta, így sunyi módra megvártam, míg elaludt.

Halkan átlopóztam a másik szobába, megkerestem a pizsamám, és átvettem azt, majd kerestem a kutyának egy olyan paplant, amit biztosan nem lehet már használni –főleg, hogy a kutyának adtam- utána elintéztem, hogy a kutya azon aludjon, ami nem volt túl könnyű, mivel folyamatosan játszani akart, amivel még jobban meggyőzött, hogy JunHongnak kéne elnevezni.

Ezek után visszamentem Daehyun mellé, szerencsére nem ébredt fel.

Reggel rögtön kiszúrta, hogy este "nem bírtam nyugton maradni".

- Belehaltál volna, ha nem öltözöl át?

- Igen, bele.

- Anyáék holnap hazajönnek elintézni a papírokat.

Mondta.

- Oké.

Felkelt az ágyból, és én is vele. ShinWoo szobája felé indult, én pedig követtem.