- Tudod, mire jöttem rá?
Kérdezem Daehyuntól a repülőn ülve, ami egyenesen Budapestre tart.
- Mire?
Mosolyog rám édesen.
- Pontosan erre, hogy sosem változol. Mindig olyan aranyos maradsz.
- Mármint a külsőm?
- Az is.
- Nem is vagyok aranyos kívülről. Tök szexi vagyok.
- Persze, persze, de aranyos is.
Nevetem el magam.
- Nem, nem vagyok aranyos.
Csókol meg kissé hátradöntve, amitől majdnem beverem a fejem az ablaküvegbe.
- Aranyos, hogy el akarod hitetni velem, hogy nem vagy aranyos.
- Nem válthatnánk témát?
Vág durcás arcot, ami megint csak irtó aranyos.
- Ahogy szeretnéd, Mr. Világ Legaranyosabb Férfija.
Húzom az agyát, hadd örüljön.
- Most miért csinálod ezt?
- Mert szeretlek.
- Biztos, hogy szeretsz?
- Igen, száz százalék, sőt még több is.
- Akkor rendben.
- Megint tesztelsz?
- Mint mindig.
- De mikor érünk már oda? Annyira várom!
- Fogalmam sincs. Én is.
Csókol meg ismét.
- Szeretlek.
Mondom.
- Én is szeretlek.
Mondja, majd megpuszil, mire én megölelem.
- Jó, hogy már házasok vagyunk.
- A képzeletemben mindig is azok voltunk.
Erre a mondatomra elneveti magát, eközben egy kosza feketetincs a szemébe megy, s én arrébb söpröm az ujjaimmal.
- Köszi.
Vigyorog azzal a tipikus Daehyun fogkrémreklám vigyorral.
- Nem láttam tőle a szemed.
- Oh-oh!
Mutogat kifelé az ablakon.
- Mi az?
Fordulok meg.
- Budapest.
Hallom a hangján, hogy mosolyog.
- Gyönyörű.
- Mint te.
- Ez sokkal szebb.
- Lehetetlen, hogy bármi vagy bárki szebb legyen, mint te.
Felé fordulok, és megcsókolom.
Pár perc múlva leszállunk, majd egy taxi elvisz a szállásunkra.
Daehyun rögtön ledől az ágyra.
BINABASA MO ANG
Love Me Or Not?
Fanfiction"-Szeretni, ne hidd el, egyedül én szerethetlek igazán. Mindig melletted voltam, és ő mindig le volt maradva egy lépéssel. Nincs értelme, hogy vele legyél, velem kéne lenned. Mondta felém fordulva, ilyenkor nem tartottam őt a legjobbnak,kikelt magáb...
