Mikor felébredtem Luke kék tekintetével találtam magam szembe. Azonnal kiment minden álmosság a szememből. Hirtelen az ágy végénél felültem, ezzel lerázva magamról Luke fejét. Kérdőn nézett rám. Tekintetéből, mintha sértődöttséget lehetett volna kivenni. Nem tudtam, hogyan menteni a helyzetet, így ezt mondtam:
-Megilyesztettél Lucas- és küldtem felé egy meleg mosolyt. Mintha mázsás kő zuhant volna le a szívéről, arca megenyhült és édesen viszonozta a gesztusomat. Kék szemei csillogtak és arcán két kis gödröcske jelent meg- ne nézz így rám!- csúszott ki véletlen a számon.
-Hogy ne nézzek?
-Hát... Így- mutattam 3x végig az arcán. Kezeimet elkapta és szorosan lefogta. Eszelős vigyorra húzta a száját.
-Úgy nézek ahogy akarok, Cal-
Nem bírtam ki, felnevettem.-Hello- lépett be hirtelen egy fiú a szobába. Magas volt, izmos. Szőkés barna haja egyik oldalra át volt fordítva. Kék tekintete megakadt rajtam, majd elmosolyodott. Még a gödröcskéi is stimmeltek. Kész, meghaltam! Kiköpött Luke.
-Csá Jack- köszönt neki a barátom.
-Én csak átakartam jönni egyet dumálni, de nem fontos. Látom más elfoglaltságod van- próbálta visszatartani a mosolyát, kevesebb sikerrel.
-Engem nem zavarsz- szóltam közbe.
-Jack Hemmings- nyújtotta felém izmos karját.
-Calum Hood- ráztam vele kezet. Mikor kimondtam a nevemet, Jack szemei elkerekedtek és titokban rákacsintott Luke-ra. Vagyis titokban akarta tenni, de én észrevettem és rögtön éreztem, hogy kezd vörösödni a fejem.
-Cal, ő a bátyám- szólt közbe Luke.
-Igen, rájöttem- nevettem el magam, mire mindkét szőkeség furcsán nézett rám. Mintha magyarázatra várnának- Ti- mutattam felváltra a fiúkra- le sem tudnátok tagadni egymást.
-Miért?- kérdezték egyszerre.
Felkuncogtam.-Többek között ezért is. És az sem elhanyagolható, hogyha rádnézek- fordultam Jack felé- mintha Luke-ot látnám egy pár évvel később.
A két fiú egymásra nézett, majd feltűnően elkezdték egymást méregetni.-Én jobban nézek ki- mondták megint egyszerre.
-Jajj, veletek kész élmény lehet együtt élni- ültem rá egy székre és kezemet fejem mögött összekulcsoltam.
~©~
Mikor sikerült végre megvitatniuk, hogy ki néz ki jobban- ami megsúgom nem kevés időbe telt- Jack elment, így megint ketten maradtunk a szobába.
Luke felhozta azt az ötletet, hogy menjünk el valamit inni. Hát kilyukadtunk egy kávézóban. Itt ülünk már vagy negyed órája, de még nem érkezett meg a rendelésünk.-Hát én ezt nem hiszem el- túrt idegesen Luke, szőke hajába.
-Lucas, ne idegeskedj! Csak nyugi!
-Végre!- súgta bele a fülembe, mikor egy pincérlány kihozta a 2 kávét.
Megállt az asztalunk előtt, majd feltűnően végigmérte Luke-ot. Ez neki is feltűnt, mert combomon megéreztem hatalmas kezeit. Vettem ez miatt egy mély levegőt, ami kicsit hangosabbra sikeredett, mint terveztem. Ekkor a lány tekintete rám tévedt. Barna szemeit az enyémekbe szúrta.-Ne haragudjatok, hogy ennyit késtem. Ha tudom, hogy khm...- köszörülte meg a torkát- nektek kell, akkor jobban siettem volna- játszadozott barna, göndör hajával.
Én csak megforgattam a szemeimet. A lány odaadta a számlát, majd ránkkacsintott és elindult visszafelé. Luke kérdőn nézett rám.-Ez mi?- szólt a lány után, egy fecnit tartogatva. A pincérlány visszafordult és mondta:
-Hát a telefonszámon, te butus- mosolyodott el.
-Óó- Luke elővette a telefonját és bütötte a számot. Tárcsázni kezdte. A lány mosolyogva vette fel.
-Hogy hívnak?- kérdezte Luke, nekem meg keserű íz járta át a számat. Jesszusom, féltékeny vagyok!
-A nevem Jasmin.
-Ó, Jasmin. Csak gondoltam szólok, hogy foglalt vagyok- mosolygott Luke diadalittasan.
-Foglalt vagy?- kérdeztük egyszerre a lánnyal. Luke a combomat kicsit megszorította, innen tudtam, hogy nem mond igazat.
-Igen...
-És a barátod?- nézett most rám Jasmin.
-Pont ez az! Nekem ő a barátom- kulcsolta ujjait az enyémre, majd kihúzta a kezünket asztal alól. Olyan zavarba voltam, hogy nem mertem a lányra nézni. De annyira kíváncsi voltam a reakciójára, hogy erőt vettem magamon és arcára pillantottam. Először sértettséget véltem rajta felfedezni, majd szégyent. Végül, mikor megemésztette a hallottakat, csak egy meleg mosolyt küldött felénk.
-Gratulálok nektek- aztán elment.
-Wow- néztem Luke-ra. Ekkor vettem csak észre, hogy borzalmasan közel vagyunk egymáshoz. Akaratlanul is szájára tévedt a tekintetem. Fekete ajak pc-jét rágcsálta, majd ivott egyet a kávéjából- nah, Szerelmem, adj egy kis kávét- vettem ki a kezéből a poharat. Luke hangosan felnevetett, ami miatt sokan ránk pillantottak, köztük Jasmin is. Ha már Luke a "pasim", akkor had csináljak vele dolgokat. Azt terveztem, hogy megcsókolom, de annyi bátorságom nem volt, így csak nyomtam az arcára egy puszit. Luke meglepődötten nézett rám, majd elmosolyodott. Száját a homlokomra tapasztotta, majd ujjainkat újra összefűzte.
A szívem megbolondult. A fülemben éreztem, hogy milyen ütembe ver.Szerelmes vagyok Luke Hemmingsbe!
Sziasztook! Bocsi, hogy ilyen későn hoztam a részt. Csak nem volt időm rá. Remélem, hogy kárpótoltalak titeket ezzel.
Ui: Nézzétek, hogy Jack meg Luke mennyire hasonlítanak. Tényleg, mint két tojás 😍😍
YOU ARE READING
Ketten{L.R.H& C.T.H} || BEFEJEZETT ||
FanfictionFent álltam a színpadon, mikor elsötétült minden... Elvakított a reflektorfény... Egyetlen egy arcot láttam és nem is akartam mást látni...Ott, abban a pillanatban, a rikítóan kék szemű fiúnak énekeltem és megszűnt minden körülöttem