Ethan egész nap semlegesen viselkedett velem. Mintha semmi sem történt volna. És ez fájt a legjobban, hogy lehet hogy igazam volt és tényleg megbánta. Most Pakolom össze a ruháimat mivel megyünk a következő megállóba ami Dallas lesz. Nashen és az ikreken kívül akik nem voltak a szobában nagyba hülyéskedett pakolás után, csak én voltam csendben. Miután bepakoltam a cuccomat én is odamentem hogy ne tűnjek depisnek. Hayes rögtön be is rántott a tömegbe. Úgy döntöttem hogy kikapcsolok és nevetve rántottam magammal a földre.
A többiek ezt úgy vették hogy akkor "szendvicset" csinálunk és ránk ugrottak.
-Fiúk.-nyögtem-Szétnyomtok.
-Csak mert szeretünk!-mosolygott Matt aztán...lebüfögött.
-Jah érzem a szeretetet.-nevettem fel. Aztán fájdalmamban felorditottam mert valaki bele könyökölt a hasamba. Nash erre rögtön felkapta a telefonjából a fejét.
-Leszállni!-mondta mire mindenki lemászott rólam. Hmm? Tekintély? Talán vagy csak megijedtek mert attól hogy nem emelte fel a hangját olyan ijesztő volt az arca hogy huhh.
-Indulni kéne!-jött be a szobába Gray és Ethan. Amikor megláttam Ethant egy pillanatra elfelejtettem levegőt venni. Elképesztően nézett ki. Gyorsan el kaptam a fejem hogy ne tűnjön fel senkinek hogy bámulom.
-Akkor menjünk.-bólintott Cam és elindult a csomagjával és utána mindenki. Végül márcsak én, Kitty, Gray és Ethan maradtunk a szobában.
-Jössz Kitty?-kérdezte Grayson Kittyt.
-Persze!-mosolygott rá elkábulva. Miután kimentek akkor esett le hogy ketten maradtunk Ethannel a szobában.
Mosolyogva elkezdett sétálni felém aztán....
Sziasztoook! Bocsi az ilyen befejezésért😏csak hogy kicsit húzzalak titeket de remelem tetszik.
YOU ARE READING
Anna Grier élete
FanfictionMiután rájön az ember hogy a családja igazából nem is a családja bepánikol. Az első dolog ami az eszébe jut hogy miért és hogyan a második pedig az hogy meg kell találnia az igazi családját. Sajnos ez velem is megtörtént, természetesen nagy bonyodal...
